A pártelnök hangsúlyozta: az autonómia ügyének a pártok felett kell állnia, az SZNT pedig biztosítja a semlegességet. A megmozdulás egyértelmű üzenet a Ponta-kabinet számára, hogy a régióátszervezés csak Székelyföld területi egységének megőrzésével lehetséges – tette hozzá.
Az MPP korábban közleményben ítélte el Victor Ponta miniszterelnök azon kijelentését, miszerint a régiók küszöbön álló kialakításánál „fel sem merül egy Hargita, Kovászna és Maros megyéből álló régió” megszervezése. Az MPP úgy véli, a magyar pártoknak és civil szervezeteknek közös fellépéssel kell egyértelművé tenniük Románia kormánya számára, hogy a „Székelyföld egységes, szent és sérthetetlen”, az ország közigazgatási átszervezése pedig csakis a Románia által is aláírt nemzetközi jogrendszer szerint, Székelyföld területi egységének megőrzésével lehetséges. A Magyar Polgári Párt még december közepén kezdeményezte egy nagyszabású autonómiatüntetés megszervezését, a Székely Nemzeti Tanács Marosvásárhelyre március 10-ére hirdette meg a székely szabadság napját.
„Üdvözlöm az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) hozzáállását, amelynek képviselői jelezték, hogy részt vesznek, és nem hinném, hogy az RMDSZ ne csatlakozna. Ez a rendezvény nem a pártokról szól, ezért a történelmi magyar egyházak és a civil szféra csatlakozását is várjuk” – mondta Biró Zsolt.
Izsák Balázs, az SZNT elnöke korábban az erdélyi magyar történelmi egyházakhoz, a magyar pártokhoz és szervezetekhez intézett felhívásában javasolta, legyen március 10. a székely szabadság napja, és ebből az alkalomból vegyenek részt egy közös, a Székelyföldnek területi autonómiát követelő megmozduláson Marosvásárhelyen, a Székely Vértanúk emlékművénél.
Az alkotmány szavatolja a szólásszabadságot
A román alkotmány biztosítja a gyülekezési jogot azoknak is, akik az autonómia jelszavával akarnak utcára vonulni – jelentette ki reagálásában Mircea Dusa román védelmi miniszter. Ugyanakkor a miniszter hangsúlyozta: bár az alkotmány szavatolja a szólásszabadságot és a gyülekezéshez való jogot, senki nem tüntethet az alkotmány első cikke ellen, amely kimondja, hogy Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam.
Dusa szerint a régiók határainak megrajzolásakor a gazdasági és nem az etnikai szempontokat kell figyelembe venni „függetlenül attól, hogy mit mondanak egyesek Csíkszeredában, Kovásznában vagy Marosvásárhelyen”. Dusa szerint sem alkothatna egy különálló régiót a magyarok által többségben lakott Hargita, Kovászna, valamint Maros megye, mert ez nem lenne előnyös gazdasági szempontból az ott élők számára.
Az autonómia éve
Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke az Erdélyi Magyar Néppárt vezetőivel közösen tartott január 4-i sajtótájékoztatója után javasolta: legyen 2013 az autonómia éve a magyar nemzeti közösség számára.
Csökken a magyarság létszáma
Tíz év alatt közel 300 ezerrel csökkent a magyarság létszáma azokban a határon túli országokban, ahol 2011-ben népszámlálást tartottak. Romániában egyre inkább a falvakban és Székelyföldön koncentrálódik a magyarság, Szlovákiában gyorsul az asszimiláció, Szerbiában 40 ezres a fogyás. A 2021-ben tartandó népszámlálásokon csak a csodában bízhatunk – olvassa el az mno.hu cikkét.
