Amikor az előzetesen mind az interneten, mind a sajtóban meghirdetett esemény szervezői látták, hogy olyan „nemkívánatos” személyek, mint az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI), a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Magyar Ifjúsági Tanács tagjai megjelentek a helyszínül szolgáló épület udvarán, először azt találták ki, hogy magánterületen tartózkodunk – mondta el az MNO érdeklődésére Sorbán Attila Örs, az EMI elnöke. A szervezet képviselője szerint ez egy hamis állítás volt a részükről, aztán pedig azzal érveltek, hogy a rendezvény zárt körű és csak meghívóval lehet bejutni.
Sorbán felhívta a figyelmet arra, hogy ez egyetlen hirdetésben sem volt feltüntetve, még a helyszínen elhelyezett plakátokon sem volt szó ilyesmiről. A szervezők a csendőrség segítségével eltorlaszolták a terembe vezető lépcsőt, és egy magaslati pozíciót elfoglalva, ujjmutogatással jelölték ki, hogy ki meghívott és ki nem – tette hozzá az EMI elnöke.
Tájékoztatása szerint a román csendőrök egyébként arra hivatkoztak, amire a rendezvény szervezői. „Miután rávilágítottunk, hogy a szervezők viselkedése jogszerűtlen, akkor már semmire” – ismertette a történéseket Sorbán. „A csendőrség azonkívül, hogy nem engedett hozzáférést egy közterülethez, és mindenféle indok nélkül egy nyilvános rendezvényen nem vehettek részt bizonyos emberek, nem történt más jogsértés” – folytatta az esemény egyik szemtanúja. Úgy fogalmazott: „a legprimitívebb módon dőlt el, hogy kik vehetnek részt, és kik nem a fórumon”. Sorbán tudomása szerint a néha kissé intenzív lökdösődésen kívül nem került sor tettlegességre.
Harminc embert zártak ki
Mint arról az MNO szerdán beszámolt, a csendőrség mintegy harminc fiatal bejutását akadályozta meg a nyilvános fórumra. Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezet által mozgósított fiatalok transzparensekkel felszerelkezve próbáltak bejutni a rendezvényre. Egy transzparensen az MSZP egyik kampányüzenetét közölték, amellyel a párt a 2004. december 5-i népszavazáson az állampolgárság kiterjesztésének elutasítására biztatta a magyarországi szavazókat. Sorbán Attila Örs, az EMI elnöke szerdán úgy nyilatkozott: azt sérelmezte, hogy a román karhatalom akadályozza meg az erdélyi fiatalokat abban a törekvésükben, hogy egy nyilvános rendezvényen részt vegyenek és véleményt nyilvánítsanak.
„Összenő, ami összetartozik”
Időközben a Magyar Szocialista Párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) csütörtökön Kolozsváron együttműködési megállapodást kötött egy közös Kárpát-medencei program kidolgozásáról és végrehajtásáról. A két párt vezetői közötti tárgyalások az RMDSZ elnöki hivatalában, zárt ajtók mögött zajlottak. A szocialisták közleményükben arról tájékoztattak, hogy „a felek kölcsönös megállapodásokat is kötöttek”.
Az Erdélyi Magyar Néppárt csütörtök délutáni közleménye szerint az MSZP vezetőinek kolozsvári látogatása, valamint a Táncsics Alapítvány és a Kós Károly Akadémia Alapítvány közötti szerződés nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy „az RMDSZ-t jóhiszeműen támogató erdélyi magyar választópolgárok végre egyértelműen lássák, hogy mire fordítja a szövetség a tőlük kapott bizalmat”. A párt hangsúlyozta: az RMDSZ azokkal vállalt nyílt közösséget, akik a 2004. december 5-i magyarországi népszavazás előtt a szomszédos országokba szakadt magyarok kettős állampolgársága ellen kampányoltak.
„A történtek után az is joggal merülhet fel az RMDSZ-re szavazó magyarokban, hogy a szövetség maradhat-e az Európai Néppárt tagja, vagy nem lenne-e tisztességesebb, ha az európai szocialistákat is tömörítő Szocialista Internacionáléban kérne helyet magának” – áll a Toró T. Tibor pártelnök által jegyzett „Összenő, ami összetartozik” című közleményben.
Kormánypropaganda 50 millióért
A 2004. december 5-i népszavazási kampányban a szocialisták elképesztő mozgósításba kezdtek, hogy rávegyék híveiket, szavazzanak nemmel arra a kérdésre, hogy „Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással – kérelmére – magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. törvény 19. paragrafusa szerinti magyarigazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?”
Lendvai Ildikó MSZP-s politikus akkor úgy nyilatkozott, hogy egy tömeges bevándorlás összeroppanthatja az anyaország gazdaságát, a baloldali lapokban pedig hemzsegtek az olyan vélemények, miszerint „többet kell majd várni a rendelőben, ha az idős erdélyi, vajdasági magyarok a számukra is ingyenessé váló magasabb színvonalú ellátás miatt itt keresnek gyógyulást fájdalmas betegségeikre”.
A Gyurcsány Ferenc vezette kormány pedig 50 millió forintért indított kampányt, amelyben többek között az szerepelt, hogy az áttelepülők életkorától függően akár 11-88 milliárdos pluszköltség léphet fel a nyugdíjkasszában. A szocialisták 16 oldalas, nemek mellett érvelő kampányfüzetét Székelyudvarhelyen nyomtatták.
Miskolcon még románozik az MSZP
Kriza Ákos miskolci polgármester szerdán arról beszélt, hogy „megalázó és gusztustalan” az a módszer, ahogy a helyi szocialisták saját városuk lakóit immáron évek óta félrevezetik. Kifejtette: a városvezetés sorozatosan kapja azt a vádat, hogy erdélyi származású magyarokat „hoznak helyzetbe Miskolcon, akiket egyébként a szocialisták következetesen románoknak neveznek”.
Kriza szavai szerint a miskolci önkormányzatnál és a város cégeinél több ezer ember dolgozik becsülettel, és vannak közöttük határon túlról érkezett magyarok, akik évek óta itt élnek és dolgoznak. „Semmivel sincsenek többen, mint bármely másik nagyvárosban.” „Nem volt elég a 2004. december 5-i gyalázat, amit Ron Werberrel együtt eszeltek ki az egész magyar nemzet ellen, megint románoznak, mint annak idején?” – tette fel a kérdést, arra kérve a szocialistákat, hogy hagyják abba Miskolcon a magyarok listázását.
