Kolozsvári kihelyezett ülésén fogadta el nemzetpolitikai programját a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöksége. Az MSZP nemzetpolitikájának alapelvei között szerepel, hogy nem akarják exportálni a magyarországi politikai vitákat, az egyenlő távolság elvét akarják követni a törvényesen megválasztott határon túli képviselőkkel és szervezetekkel, nem akarnak beavatkozni ügyeikbe, partneri együttműködést és érdemi párbeszédet akarnak folytatni velük.
Az elnökségi ülés után tartott szerdai sajtótájékoztatón Mesterházy Attila, az MSZP elnöke bocsánatot kért a határon túli magyaroktól azért, hogy az állampolgárság kiterjesztéséről szóló 2004. december 5-i népszavazáson „egy rosszul feltett kérdésre rossz választ adtak”. Ez majdnem szó szerint ugyanaz, mint amit Bajnai Gordon, az Együtt 2014 hamarosan párttá alakuló választói mozgalom vezetője mosonmagyaróvári novemberi lakossági fórumán mondott. Az egykori miniszterelnök úgy fogalmazott: egy hamis kérdésre adott a baloldal egy nagyon rossz választ.
Mesterházy Attila kérdésre válaszolva azt mondta, hogy pártja természetesen számít a határon túli szavazatokra, de realista a kérdés megítélésében, és úgy látja, hogy csak hosszú távon, a bizalom helyreállításán keresztül juthat el oda, hogy a határon túli magyarok pártjára adják szavazataikat.
Kormánypropaganda 50 millióért
A már említett népszavazás kampányában a szocialisták elképesztő mozgósításba kezdtek, hogy rávegyék híveiket, szavazzanak nemmel arra a kérdésre, hogy „Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással – kérelmére – magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. törvény 19. paragrafusa szerinti magyarigazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?”
Lendvai Ildikó MSZP-s politikus akkor úgy nyilatkozott, hogy egy tömeges bevándorlás összeroppanthatja az anyaország gazdaságát, a baloldali lapokban pedig hemzsegtek az olyan vélemények, miszerint „többet kell majd várni a rendelőben, ha az idős erdélyi, vajdasági magyarok a számukra is ingyenessé váló magasabb színvonalú ellátás miatt itt keresnek gyógyulást fájdalmas betegségeikre”.
A Gyurcsány Ferenc vezette kormány pedig 50 millió forintért indított kampányt, amelyben többek között az szerepelt, hogy az áttelepülők életkorától függően akár 11-88 milliárdos pluszköltség léphet fel a nyugdíjkasszában. A szocialisták 16 oldalas, nemek mellett érvelő kampányfüzetét Székelyudvarhelyen nyomtatták.
Miskolcon még megy a románozás
Nem sokkal Mesterházy sajtótájékoztatója előtt egyébként Kriza Ákos miskolci polgármester arról beszélt, hogy „megalázó és gusztustalan” az a módszer, ahogy a helyi szocialisták saját városuk lakóit immáron évek óta félrevezetik. Kifejtette: a városvezetés sorozatosan kapja azt a vádat, hogy erdélyi származású magyarokat „hoznak helyzetbe Miskolcon, akiket egyébként a szocialisták következetesen románoknak neveznek”. Kriza szavai szerint a miskolci önkormányzatnál és a város cégeinél több ezer ember dolgozik becsülettel, és vannak közöttük határon túlról érkezett magyarok, akik évek óta itt élnek és dolgoznak. „Semmivel sincsenek többen, mint bármely másik nagyvárosban.” „Nem volt elég a 2004. december 5-i gyalázat, amit Ron Werberrel együtt eszeltek ki az egész magyar nemzet ellen, megint románoznak, mint annak idején?” – tette fel a kérdést, arra kérve a szocialistákat, hogy hagyják abba Miskolcon a magyarok listázását.
Tőkés tiltakozik
Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke nyilatkozatban ítélte el, hogy a Kós Károly Alapítvány és a Táncsics Alapítvány szervezésében szerdán Markó Bélának, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) volt elnökének meghívására Mesterházy Attila, az MSZP elnöke előadást tart a nemzetpolitika aktuális kérdéseiről Kolozsváron, ezt megelőzően pedig a két alapítvány elnökei – Markó Béla és Szabó Vilmos – együttműködési megállapodást írnak alá.
Az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményben Tőkés László úgy fogalmazott: „madarat tolláról, embert barátjáról”. Szerinte szíve joga Markó Bélának azt meghívnia, akit akar, azzal barátkoznia, akivel akar. „Az ellen viszont határozottan fel kell emelnünk a szavunkat, hogy az erdélyi magyar nemzeti értéknek – valóságos transzilván hungarikumnak – számító Kós Károly megszentelt nevét és művét bárki is a meghívott nemzetietlen politikusokkal (...) kompromittálja. Az erdélyi reformátusok részéről külön is visszautasítom, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület egykori főgondnokának nevét ilyetén konjunkturális kultúrpolitikai célokra használják fel” – írta nyilatkozatában az EMNT elnöke.
Fiatalok próbáltak bejutni a fórumra
A csendőrség mintegy harminc fiatal bejutását akadályozta meg a nyilvános fórumra. Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezet által mozgósított fiatalok transzparensekkel felszerelkezve próbáltak bejutni a rendezvényre. Egy transzparensen az MSZP egyik kampányüzenetét közölték, amellyel a párt a 2004. december 5-i népszavazáson az állampolgárság kiterjesztésének elutasítására biztatta a magyarországi szavazókat. Egy másik transzparensen a „Nem felejtjük el, nem bocsátjuk meg!” felirat volt olvasható.
Sorbán Attila Örs, az EMI elnöke az MTI-nek nyilatkozva azt sérelmezte, hogy a román karhatalom akadályozza meg az erdélyi fiatalokat abban a törekvésükben, hogy egy nyilvános rendezvényen részt vegyenek és véleményt nyilvánítsanak.
Mesterházy Attila beszédében elmondta, természetesnek és jogosnak tartja a tiltakozó fiatalok véleménynyilvánítását. Hozzátette, azt tekinti céljának, hogy ha egy év múlva újra előadást tart Kolozsváron, kevesebben tiltakozzanak, két év múlva pedig már ne tiltakozzanak ellene.
Az MSZP nemzetpolitikáját bemutató fórumot az erdélyi Kós Károly Akadémia Alapítvány és a magyarországi Táncsics Mihály Alapítvány szervezte. A rendezvényen több mint százan vettek részt.
Együttműködik az RMDSZ és az MSZP alapítványa
Együttműködési megállapodást írt alá szerdán Kolozsváron a Magyar Szocialista Párt (MSZP) Táncsics Mihály Alapítványa és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetői által alapított Kós Károly Akadémia Alapítvány.
A dokumentumot a két alapítvány elnöke, Szabó Vilmos és Markó Béla látta el kézjegyével. A felek megállapodtak abban, hogy közös rendezvényeket, konferenciákat, találkozókat szerveznek, különös tekintettel az oktatás, a tudomány és a kultúra területére. A felek vállalták, hogy létrehoznak és működtetnek egy olyan tudományos szellemi műhelyt, amelynek keretében egyes tudományterületek elismert szakemberei külhoni magyar fórumokon tartanak előadásokat. Támogatják a magyar kulturális élet kiválóságainak határon túli fellépéseit, és szorgalmazzák az Európai Parlamentben működő frakcióközi nemzeti kisebbségi csoport munkájának határon túli bemutatását.
Szabó Vilmos, a Táncsics Mihály Alapítvány elnöke az MTI-nek elmondta: amellett, hogy az azonos politikai családhoz tartozó pártalapítványokkal kiépítették kapcsolataikat, úgy gondolták, a Táncsics-alapítvány a nemzetpolitikai kérdések szolgálója is lehetne. Ezért keresték a partnerséget a Kós Károly Akadémia Alapítvánnyal.
Markó Béla, az RMDSZ alapítványának elnöke az MTI-nek kijelentette: nem talál semmi kivetnivalót abban, hogy a néppárti RMDSZ szellemi műhelyének szánt alapítvány az MSZP alapítványával működik együtt. Az etnikai nemzeti problémáknak nincsenek ideológiai vonzatai – tette hozzá a Romániai Magyar Demokrata Szövetség volt elnöke.
