Erről szól az autonómiatüntetés

Az autonómiatüntetés a részvételi demokrácia egyik megnyilvánulása, az a célja, hogy az erdélyi magyarság jelezze igényét az autonómia különböző formáira – mondta Toró T. Tibor.

PR
2013. 03. 05. 16:12
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A politikus a román fővárosban tartott sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a Székely Nemzeti Tanács által kezdeményezett, az EMNP és a Magyar Polgári Párt által társszervezőként támogatott marosvásárhelyi autonómiatüntetés törvényes, demokratikus megnyilvánulás, nem irányul az államrend ellen.

Toró reményét fejezte ki, hogy a szélsőségesek és a provokátorok otthon maradnak, és nem zavarják meg a demonstrációt. „Tudjuk, hogy nem könnyű távol tartani ezeket az elemeket, de a szervezők a hatóságok közreműködésével mindent megtesznek majd, hogy biztosítsák a rendezvény békés és civilizált jellegét” – fogalmazott Toró T. Tibor. A pártelnök szerint a magyar közösség megmaradása érdekében a Székelyföldnek területi autonómiát kell biztosítani, a Partiumnak és magyarok által nagyobb számban lakott erdélyi nagyvárosoknak pedig különleges jogállást.

A politikus szerint a társadalmi és etnikumközi békét nem szabad pártpolitikai viták tárgyává tenni. Úgy véli, hogy a nemzeti közösségek autonómiához való jogának a román alkotmány részévé kellene válnia, ezért az EMNP megpróbálja meggyőzni erről a román pártokat, és felveszi a kapcsolatot a nemrég létrehozott alkotmánymódosító bizottsággal, amelynek munkálatait Cristian Pirvulescu politológus irányítja. Romániában idén tervezik módosítani az alaptörvényt.

Toró T. Tibor korábban arról beszélt, hogy baj, hogy az erdélyi magyar politikai elit az elmúlt két évtizedben leszoktatta a közösséget arról, hogy tömegmegmozdulásokon nyilvánuljon meg és részt vegyen sorsa alakításában.

Február 25-én nagyméretű székely zászlót vontak fel az EMNP önkormányzati képviselőinek kezdeményezésére Csíkszereda főterén, a megyeháza szomszédságában egy 7,5 méter magas zászlórúdra. A székely zászló körül feszültség alakult ki az utóbbi időben, a román szocialista–liberális kormány politikusai többször szélsőséges kijelentésekre ragadtatták magukat, és mindennapos a lobogót használókkal szembeni megfélemlítés, fenyegetés. A nemzeti szolidaritás jelképeként a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) plenáris ülése alkalmából Kövér László házelnök kezdeményezésére még február 22-én az Országgyűlés Hivatala kitűzte a székely zászlót az Országház Kossuth téri homlokzatára.

Martonyi János külügyminiszter bukaresti látogatásakor arra kérte román kollégáját, legyenek óvatosabbak a politikai nyelvezetüket illetően, hogy ne teremtsenek olyan légkört Romániában, amely a veszélyeztetettség érzését kelti az ottani magyarokban. Magyarország és Románia kormánya is úgy érzi, hogy a kisebbségi kérdés nem belügy – hangsúlyozta Martonyi március 4-ei látogatásakor. A személyes találkozót megelőzően néhány hete Martonyi telefonon is beszélt Titus Corlateannal. Egyetértettek abban, hogy a székely zászló körüli feszültség csökkentése kölcsönös érdek.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.