Martonyi óvatosságra intette román kollégáját

Románia és Magyarország is érdekelt a partnerség fenntartásában, de vigyázni kell a szóhasználatra – mondta a magyar külügyminiszter Bukarestben.

Kifejtette: megegyeztek a román féllel, hogy együttműködésük alapjait meg kell őrizni, és a létező nézeteltéréseket elsősorban egymás között, diplomáciai csatornákon oldják fel. Martonyi János kiemelte, vigyázni kell a szóhasználatra, mert félreértésekre adhat okot. Elmondta, hogy arra kérte román kollégáját, legyenek óvatosabbak a politikai nyelvezetüket illetően, hogy ne teremtsenek olyan légkört Romániában, amely a veszélyeztetettség érzését kelti a romániai magyarokban. „Ez sokkal fontosabb, mint a nagypolitika. Nekem az a lényeg, hogy itt az emberek hogyan érzik magukat, itt a magyarok otthon érzik-e magukat, biztonságban érzik-e magukat, hogy a jogaikat tiszteletben tarják vagy esetleg félnek attól, hogy nem ez helyzet. Ez a legfontosabb kérdés, és az én látogatásomnak az a célja, hogy ebben történjen előrelépés” – magyarázta a külügyminiszter.

Magyarország és Románia kormánya is úgy érzi, hogy a kisebbségi kérdés nem belügy – hangsúlyozta Martonyi Bukarestben, ahol Titus Corlateannal közösen vesz részt a magyar–román stratégiai partnerségi nyilatkozat aláírásának tizedik évfordulója alkalmából rendezett konferencián. Magyarország sosem vitatta el egyetlen országnak a jogát sem, hogy a Magyarországon élő kisebbségek ügyében szót emeljen – tette hozzá, és kifejezte reményét, hogy ezt a jogot a magyar kormánytól sem akarja senki elvitatni.

Azt kérte Romániától, hogy vegye figyelembe az adott közösség álláspontját, amikor a sorsukat érintő kérdésekről dönt. Hozzátette, az is természetes, hogy Magyarország támogatja a romániai magyarság törekvéseit, legyen szó a közigazgatás átszervezéséről vagy az államosított javak visszaszolgáltatásáról.

A külügyi tárca vezetője a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetőivel is találkozott. Leszögezte, Budapestnek az a dolga, hogy segítse a romániai magyar közösséget, ami azt jelenti, hogy Magyarország támogatja a magyarság különböző várakozásait és igényeit, legyen szó nyelvhasználatról, közösségi jelképek használatáról vagy közigazgatási reformról.

Reményét fejezte ki, hogy a székely zászló kapcsán felerősödött retorika véget ér. Úgy véli, hogy Magyarország ezt nem viszonozta, és példaként említette, hogy a magyar miniszterelnök meg sem szólalt ebben a kérdésben.

A miniszter a találkozók után megnyitotta a Bánffy Miklós-emlékkiállítást. A kiállítás Bánffy Miklós írói, grafikusi, rendezői, jelmez- és díszlettervezői pályáját állítja középpontba.

Martonyi János román kollégája meghívására érkezett kétnapos hivatalos látogatásra hétfőn Bukarestbe. Kedden a kétkamarás román parlament mindkét házelnöke és Victor Ponta miniszterelnök is fogadja a magyar külügyminisztert.

A személyes találkozót megelőzően néhány hete Martonyi János telefonon is beszélt Titus Corlateannal. Egyetértettek abban, hogy a székely zászló körüli feszültség csökkentése kölcsönös érdek, ezért az együttműködést „mindkét fél érzékenységének, a nemzeti közösségek természetes jogainak, valamint a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos európai elveknek és normáknak” a figyelembevételével folytatják. A magyar–román kapcsolatok vitás kérdéseit diplomáciai keretek közé kell terelni, mert a sajtón keresztül való üzengetés és a tüntetések nem oldanak meg semmit – hangsúlyozta Corlatean egy tévéinterjúban március 2-án.

A román külügyminiszter korábban a bukaresti magyar nagykövet kiutasítását helyezte kilátásba arra az esetre, ha Füzes Oszkár ismét etnikai alapú autonómiáról, Románia nemzetállamként való alkotmányos önmeghatározásának módosításáról beszél a nyilvánosság előtt.

A Mediafax hírügynökség jelentése szerint Dumitru Marinescu prefektus egy hétfői sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón elmondta, az elmúlt hetek ellenőrzései nyomán kilenc település polgármesterét szólították fel arra, hogy távolítsa el a polgármesteri hivatalról a székely zászlót. „Ezen a héten jár le az egyhetes haladék, ha nem veszik le, bepereljük őket” – jelentette ki a prefektus. Marinescu azokra a jogszabályokra hivatkozott, amelyek előírják, hogy a polgármesteri hivatalokra az ország és az Európai Unió zászlaja mellett a területi egységek saját – hivatalosan elfogadott – jelképei tűzhetők ki.