A csehországi magyar szervezetek, illetve a prágai magyar nagykövetség képviselői virágcsokrokat helyeztek el a motoli temetőben, a csehországi kommunizmus áldozatainak központi kegyhelyén, ahol az emlékműre Esterházy János emléktáblája is felkerült.
A megemlékezést az Együttélés politikai mozgalom magyar nemzeti tagozata, a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének prágai alapszervezete, a Prágai Református Missziói Gyülekezet, a Görgey Artúr Társaság és a Csehországi Magyar Orvosok Társulata közösen szervezte.
A felszólalók méltatták Esterházy János életművét, mához szóló üzenetét, s hangsúlyozták, hogy a törvénysértéseknek és jogtalanságoknak semmiképpen sem szabad megismétlődniük. Kiemelték, hogy a csehországi magyaroknak kötelességük megőrizni és ápolni a mártír politikus emlékét. Buczkó István nagykövetségi tanácsos kijelentette, nagyon jó lenne, ha a prágai kegyhely megkoszorúzása hagyománnyá válna a csehországi magyarok körében.
Május 15-én leplezik le Esterházy János szobrát a XII. kerületben, amely Nagy János szobrászművész alkotása.
Esterházy János-emlékkiállítás nyílt február 28-án a győri Rómer Flóris Művészeti Múzeumban. A Pozsonyi Magyar Galéria tárlata március 10-éig látogatható.
Esterházy Jánost, aki a két világháború közötti időszakban, majd a II. világháború idején következetesen küzdött a szlovákiai magyarok megmaradásáért és jogaiért, illetve a zsidók deportálása ellen, 1945-ben a csehszlovák rendszer háborús bűnösnek nyilvánította, halálra ítélte, majd börtönbe zárta.
Az 1901-ben Nyitraújlakon született politikus 1957. március 8-án a morvaországi Mírov várbörtönében súlyos betegen hunyt el. A holttestet Olmützben elhamvasztották, az urna később Prágába került, ahol a múlt század hatvanas éveiben a Motol köztemető egyik névtelen közös sírjában lett elhantolva. Ezt a tényt csak fél évszázaddal Esterházy halála után, 2007-ben sikerült kideríteni.
Az 1989-es rendszerváltozás után az egykori névtelen tömegsír helyén alakították ki a csehországi kommunizmus áldozatainak központi kegyhelyét.
