A 2014-es választásokhoz közeledve egyre inkább foglalkoztatja a hazai közvéleményt, hogy az egyszerűsített honosítás révén szavazójogot szerző, nem Magyarországon élő magyar állampolgárok mely pártokat és milyen arányban fognak támogatni a jövő évi országgyűlési választásokon. Mint ismert, 2014-ben szavazhat először a határon túli magyarok nagy része, akiknek a választási regisztrációja 2013. augusztus 1-jén veszi kezdetét.
Egy vajdasági közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 90 százaléka úgy véli, hogy Szerbiában általánosságban nézve rossz irányba mennek a dolgok. A válaszadók 42,63 százaléka szerint a munkanélküliség, míg 15,34 százalékuk szerint az életszínvonal csökkenése a legfőbb probléma, amit minél hamarabb orvosolni kellene. 14,34 százalék a bűnözést és a korrupciót nevezte meg a legfőbb problémának.
Arra a kérdésre, hogy „Az Ön véleménye szerint járjon-e szavazati jog is a magyar állampolgársággal rendelkező, határon túli magyaroknak Magyarországon?”, a megkérdezettek 62,2 százaléka válaszolt igennel, a többi 37,8 százalék viszont nemmel. 29,28 százalék biztosan, míg 24,7 százalék valószínűleg szavazna egy magyarországi országgyűlési választáson. 13,55 százalék biztosan nem élne a jogával, míg 15,94 százalék valószínűleg szavazna.
A vajdasági magyarok körében 47 százalék a Fidesz–KDNP-t, 8 százalék a Jobbikot, míg 2 százalék az LMP-t választaná, 43 százalék pedig nem tudja, hogy kire adná a voksát. A biztos szavazók körében a Fidesz–KDNP 82, a Jobbik 13, az LMP 3, a Munkáspárt és a Demokratikus Koalíció 1-1, míg az MSZP nulla százalékon állt. A második Orbán-kormány megítélése is meglehetősen jónak számít a Vajdaságban, mivel egy ötös skálán 3,7-es osztályzatot adtak neki a válaszadók.
Júniusban látott napvilágot az a felmérés, amely a felvidéki magyarság körében vizsgálta meg a hazai pártok támogatottságát. Eszerint – ha a magyarországi szavazásnak nem lenne intézményi akadálya –, a Híd választóinak 34,4 százaléka nem menne el voksolni, 17,9 százalékuk azonban a Fideszre szavazna, Orbánék ezzel a hidasok körében is nyernének. Az MKP-sok 26,7 százaléka otthon maradna, 36,3 százalékuk a Fideszt választaná. Összesítésben a szlovákiai magyar pártválasztók 47 százaléka a Fideszt preferálja, 41 százalékuk az MSZP–E14–DK–LMP pártjaira voksolna, a Jobbik pedig 11 százalékot gyűjtene be.
Az erdélyi magyarság körében még a tavalyi év elején készítettek egy közvélemény-kutatást, a válaszolók körülbelül fele jelezte, hogy részt venne a magyarországi választáson, közülük 55 százalék a Fideszre voksolna, 35 százalék a bizonytalanok aránya, a többi párt pedig a maradék tíz százalékon osztozik. A Jobbik, az LMP és az MSZP tehát igen szerény támogatottsággal rendelkezik.
Mint arról az MNO július 9-én beszámolt, az év végére meglesz az ötszázezredik magyar állampolgár a határon túlról. Semjén Zsolt kormányfőhelyettes úgy fogalmazott: most tartunk a négyszázhetvenezredik állampolgársági igénylésnél, mintegy négyszázezren pedig már letették az állampolgári esküt, ami által magyar állampolgárokká váltak, s így közjogi értelemben is lehet egyesíteni a nemzetet.
László Róbert, a Political Capital elemzője 2012 elején még arról beszélt, hogy amennyiben egymillió közelében lenne a határon túl leadott voksok száma, és zömében más politikai erőket támogatnának, az összesen 93-ból két-három listás képviselői hely sorsát befolyásolhatnák. Ez azt jelenti, hogy a határon túliak, amennyiben már 2002-ben is szavaznak, s a 2011-ben elfogadott törvény alapján osztják ki a mandátumokat, a 2002-es választás eredményét esetleg megfordíthatták volna.
