Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium EU kétoldalú kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára megjegyezte: Budapest a történelem folyamán nem csak egy ország, hanem egy egész régió központjává vált, az ELTE-t pedig korábban a világ 15 legjobb egyeteme között tartották számon. A budapesti nyári egyetemnek azért van jelentősége, mert ennek a városnak a kulturális sokszínűségét segíti átélni, és tudatosíthatja, hogy „ez az utolsó metropolis Konstantinápoly előtt”, ez pedig egyfajta felelősséget is ró a magyarokra egyebek mellett az EU nyugat-balkáni bővítésével kapcsolatban – tette hozzá. Kitért arra: Magyarország EU-tagsága, illetve az, hogy a még nem EU-tag szomszédos államok is törekszenek oda, „óriási kincs”.
Klinghammer István, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős államtitkára köszöntőjében kiemelte: a tudomány eredménye mindig nemzetközi, a tudomány művelése azonban mindig nemzeti. Mezey Barna, az ELTE rektora kifejtette: az európai határok megszűnésével a legkülönbözőbb államokban élő nemzettársaink egy nagy tömbbe invitálása „elképesztően fontos”, és az egyetem kötelessége, hogy a határon túli oktatási intézmények oktatóit és tanulóit a lehető legnagyobb mértékben segítse. Közölte, az egyetemek egyik feladata, hogy az autonóm személyiségeket kialakítsa, a gondolkodó, autonóm emberek kialakulásához pedig a nyári egyetem is hozzájárul, ahol nem egyszerűen a tudást adják át, hanem az emberi kapcsolatokat is ápolják.
