Így változtatja meg a magyarok életét az uniós csatlakozás

Horvátországgal együtt újabb magyarok lettek az Európai Unió tagjai. De hogyan élnek ők, és milyen változásokra számítanak?

A horvát csatlakozással újabb, mintegy tizenötezer magyar lett az Európai Unió tagja, nagy többségük Eszék–Baranya és Vukovár–Szerém megye területén él. Kivételes helyzetben vannak: azon külhoni magyar közösségek közé tartoznak, akiket nem érnek atrocitások a többségi nemzet részéről.

Elsősorban annak örülnek, hogy csatlakozhattak a nagy európai családhoz – mondja az mno.hu-nak Kel József, a horvátországi magyarok legnagyobb szervezete, a Magyar Egyesületek Szövetségének alelnöke, Kórógy korábbi polgármestere. A magyarok nagyon várták a csatlakozást, az euroszkepticizmus sem volt jelen a köreikben, szemben az általános hangulattal. Az külön öröm számukra, hogy nagyon jól töltötték be a hídszerepet a már csatlakozott Magyarország és az EU-ba igyekvő Horvátország között, ezáltal ők is hozzájárultak a tagság megszerzéséhez.

Egyértelműen beteljesült Horvátország euroatlanti integrációja, de ez egyáltalán nem oldja meg egy csapásra déli szomszédunk gazdasági és társadalmi problémáit – minderről Sokcsevits Dénes történész, egyetemi docens beszélt az mno.hu-nak.

Magyarország nagyságra a negyedik befektető Horvátországban, míg 2011-ben több mint 330 ezer hazai turista fordult meg déli szomszédunknál.

Kel József hangsúlyozza: a két ország hosszú közös történelmének és a hagyományosan jó kapcsolatnak köszönhetően hétfőtől „megint visszakerültek ugyanabba az országba”. A viszonyt csak tovább javította Magyarország délszláv háború idején tanúsított, horvátok melletti kiállása, valamint a csatlakozásban játszott szerepe. Így elmondhatjuk: olyannyira baráti a két állam kapcsolata, hogy a magyar kisebbségeket semmilyen atrocitás vagy jogtiprás sem éri.

A mostani nehéz gazdasági helyzetben egész Horvátország különösen nagy reményekkel tekint az uniós pályázatok felé. Ez alól természetesen a magyarok sem kivételek, ráadásul különleges előnyük, hogy az anyaország segítségét és tapasztalatát is igénybe tudják venni, így közvetve az egész országot segíthetik – emeli ki Kel József.

És hogy emellett milyen előnyökkel jár a magyarság számára a csatlakozás? Kel József itt kiemeli a határátkelők teljes megnyitását, bár azt hangsúlyozza, hogy Magyarország vonatkozásában eddig is jó volt a helyzet, de most a vámvizsgálatok megszűntével teljesen szabaddá vált a közlekedés. Azt is fontosnak tartja megjegyezni, hogy a barátság is erősödni fog a jövőben a határ két oldalán élők között, továbbá jóval egyszerűbb lesz a kulturális kapcsolatok ápolása is.

1991-ben a település polgármestereként élte át Kórógy szerb elfoglalását. Akkor a falu védelme mellett legfontosabb feladatuk a menekültek sorsának rendezése volt. A háború borzalmai közepette, amikor a fejük fölött robbantak a bombák, csak álmodtak arról, hogy egyszer majd az európai közösség tagjai lehetnek. Amikor Magyarország csatlakozott, akkor kezdtek reménykedni – meséli Kel József, aki azt is kiemeli: a tagság arra is biztosítékot jelent, hogy többet nem lesz háború. „Hiszen meg kell érteni, a Balkánról van szó”, ezért is fontos, hogy a környező országok is minél előbb csatlakozzanak – mondja.

Kel József nem számít arra, hogy kivándorlási hullámot indítana el a magyarok körében a szabadabb külföldi munkavállalás. Egyrészt sokan jutnak munkalehetőséghez közülük a tengerparton, köszönhetően az odaérkező nagyszámú anyaországi magyarnak, másrészt pedig a Dráva-menti magyarlakta vidékek is egyre népszerűbbek a turisták körében. Azt ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a csatlakozás nemcsak a horvátországi magyaroknak, hanem az egész államnak nagyon fontos volt.