Horvát EU-csatlakozás: „Hát ide tartunk mi is?”

Magyarország a negyedik legnagyobb befektető Horvátországban, de déli szomszédunk évek óta recesszióban van.

A hétfőn hivatalosan EU-taggá váló Horvátországgal Magyarország kereskedelmi kapcsolatai 1995-től a mostani évtized elejéig megkétszereződtek. A kétoldalú kereskedelem 2007 óta meghaladja az évi egymilliárd eurót a magyar Külügyminisztérium összefoglalója szerint, és a magyar import növekedésével a behozatal és a kivitel aránya kiegyenlítettebbé vált. Tavaly a magyar export 8,2 százalékkal, az import 16 százalékkal növekedett.

A legnagyobb exportőrök és importőrök a két ország nagyvállalatai, a Mol, az INA, az Agrokor és a multinacionális cégek. Mellettük több ezer kis- és középvállalkozás vesz részt a kétoldalú kereskedelemben. Magyarország a nyolcadik helyezett Horvátország kereskedelmi partnerei sorában Olaszország, Németország, Szlovénia, Oroszország, Bosznia, Ausztria és Kína után, és Horvátország számára Magyarország a tizedik legfontosabb exportpiac.

Magyarország nagyságra a negyedik befektető Horvátországban, mintegy 2,8 milliárd eurós működőtőke-beruházással főképp az energiaiparba, a pénzügyi és az ingatlanszektorba. A magyar befektetések közül a legjelentősebbek a Mol, az OTP Bank és a Dunapack beruházásai.

A magyar tőkebefektetések egyik különleges területét jelentik a magyar állampolgárok elsősorban tengerparti ingatlanvásárlásai. 2009. február 1-je óta már az EU állampolgárai és az ott bejegyzett vállalatok a horvát állampolgárokkal és vállalatokkal azonos elbírálás alá esnek, és az ügyintézés is hasonló ingatlanvásárláskor. A horvát tőke magyarországi befektetései még nem jelentősek. A korábbi években az Agrokor megvásárolta a Fonyódi Ásványvíz Üzemet és a Baldauf fagylaltgyárat.

Négyévi csökkenés után 2011-ben már nőtt a Horvátországba látogató magyar turisták száma: több mint 330 ezer magyar állampolgár járt Horvátországban, körülbelül 10 százalékkal több, mint 2010-ben. Ezzel a magyarok a kilencedikek voltak a horvát idegenforgalom piacán. Tavaly ismét visszaesés volt: 308 ezer magyar turista 1,63 millió éjszakát töltött Horvátországban fizető szálláshelyen. Magyarországra évente körülbelül 30 ezren látogatnak Horvátországból. Horvátország uniós csatlakozási szerződését Magyarország az elsők között, 2012. február 13-án ratifikálta.

Egyértelműen beteljesült Horvátország euroatlanti integrációja a július 1-jei uniós csatlakozással, de ez egyáltalán nem oldja meg egy csapásra déli szomszédunk gazdasági és társadalmi problémáit – minderről Sokcsevits Dénes történész, egyetemi docens beszélt az MNO-nak. Szólt arról is, hogy közvélemény uniópárti része gazdasági előnyöket, életszínvonal-növekedést vár, míg a kissé szkeptikusabbak inkább azért tették, hogy ily módon Horvátország megszabaduljon az időnként nyugati fővárosokban az elmúlt két évtizedekben fel-felröppentett Jugoszlávia-újjáalakítási kísérletektől.

Csaknem 30 állam- és kormányfő, köztük Orbán Viktor miniszterelnök is részt vesz vasárnap éjszaka Zágrábban a Horvátország európai uniós csatlakozását köszöntő rendezvényen, a horvát–szlovén határon Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a vámhatár megszűnése kapcsán mond beszédet.

Vasárnap éjféltől, Horvátország európai unós csatlakozásától kezdődően átalakul és gyorsabbá válik a két letenyei határátkelőn a ki- és beléptetés rendje, a magyar rendőrök egy része horvát területen fog dolgozni – közölte a nagykanizsai rendőrkapitány vasárnap délelőtt. Molnár József a letenyei közúti határátkelőn tartott sajtótájékoztatón azt mondta: a leginkább érezhető változás az, hogy a vámvizsgálat megszűnése és a rendőrök közös ellenőrzése bevezetésével már nem négyszer, csupán egy alkalommal kell átadniuk az irataikat az utazóknak. Az évente mintegy 2,5 millió utast átléptető két letenyei átkelő közül a közúti esetében a horvát oldalra, Muracsányba (Gorican) költöznek át a magyar rendőrök, az autópálya-átkelőn viszont továbbra is magyar területen folyik majd az átléptetés.

A nyugat-balkáni országok uniós csatlakozásának segítésére szólított fel Kövér László szombaton Zágrábban. Angela Merkel német kancellár arról beszélt, hogy még sok feladat vár Horvátországra.

Megszűnik a horvát határon a vámvizsgálat, gyorsabb lesz a személyi okmányok ellenőrzése, olcsóbbá válik a telefonálás és az internetezés, de változatlanok maradnak a bírságok, ha valaki például a közlekedésben szabálysértést követ el.

Az Európai Uniónak érdeke lett volna hamarabb felvenni tagországai közé mind Magyarországot, mind Horvátországot, mert akkor a globális gazdasági válság kialakulásakor sokkal erősebb lett volna pénzügyileg is – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a horvát közszolgálati tévének (HTV) adott, június 27-én este sugárzott interjújában.