Nézem a hegyet szemben, vulkán volt egykoron, most jó kis meditációs bázis. Olyan, mintha egyenesen a kert végében nőtt volna ki a földből, de a valóságban sincs messzebb pár száz méternél. Nézem, és azt is látom, hogy napról napra egyre több rajta a barna folt. Kiszárad a növényzet. Jelen sorok írásakor (ezt mostanában már rögzíteni kell, mert oly gyors lett a világ, hogy bármelyik percben kitörhet egy háború, felbukkanhat egy futóbolond, vagy derült égből érkezhet a villámcsapás, és minden megváltozik) irgalmatlan a hőség, eső sehol, aszály mindenfelé. Bele sem merek gondolni, mi lehet az Alföldön, de itt a kertben sem túl rózsás a helyzet. Serceg a kiégett fű a lábam alatt. A veteményes vigasztalan képet mutat. Öntözni már alig tudunk, kevés vizet ad csak naponta a kút. Vezetékes víz használatáról nem álmodozunk, az a gazdagok kiváltsága, a lehetséges pár fillér kedvezményért bele sem kezdek az egész procedúrába, esővízkészleteink kimerültek.
Ez van. Viszont az is van, hogy
a kormány változatlanul ingyen bocsátja a nagyobb gazdák rendelkezésére az öntözővizet, ami nagyon helyes, ők etetik a haza népét. Most éppen azon megy az agyalás, hogy miként juthat el a víz a felhasználókhoz.
De nézzük, hogyan is állunk mindezzel. A Tisza medrébe hatvan, a Dunáéba negyven százalékkal kevesebb víz érkezik, a vízhiányra általános recept nincs, mindenhol egyedi megoldásokat kell kidolgozni. Az mindenesetre bíztató, hogy Magyarországról ma már nem folyik ki több víz, mint amennyi beérkezik. Ezen a ponton persze el lehet merengeni azon, hogy szegény Vásárhelyiék annak idején jól elszúrták az egészet a reformkori modernista felbuzdulásukban, és lehet okoskodni, hogy először a talajjal kellene valamit csinálni, meg ilyesmik, csak felesleges.
Most most van,
ezzel a helyzettel kell valamit kezdeni, és a kormány legalább megpróbálja. Tízmilliárd forint értékben átvállalja a vízdíjat a gazdáktól, további 4,7 milliárd forintot pedig ereszek, zsilipek, szivattyúk javítására különítenek el. Egyébként az elmúlt három évben kétszeresére nőtt az öntözött területek nagysága, ami jelenleg 150 ezer hektár,
a gazdák 176 milliárd forintot kaptak infrastruktúra-cserére és további 65 milliárd forint értékű pályázat jelenleg is nyitva áll előttük. Az persze üdvös lenne, ha végre-valahára egészen kis gazdák is pályázhatnának a támogatásokra, és nem kötnék azokat számukra teljesíthetetlen feltételekhez.