Az erdélyi autonómia az egyetlen megoldás

Répás Zsuzsanna szerint ehhez elsősorban a közösség meggyőzése és együttműködése szükséges.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) fennállásának tizedik évfordulója alkalmából szervezett gálaesten Répás Zsuzsanna hangsúlyozta: bebizonyosodott, hogy a politikai akarat kevés az autonómia kiharcolásához, elsősorban a közösség meggyőzése és együttmunkálkodása szükséges. Úgy vélte, elévülhetetlen érdeme van Tőkés Lászlónak és az EMNT-nek abban, hogy ez a folyamat elkezdődött tíz évvel ezelőtt.

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. beszédében azt hangoztatta: a határmódosítás egyetlen alternatívája csak a közösségi önrendelkezés lehet. Tőkés élesen bírálta a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ), amely – szavai szerint – a hatalmat célnak tekinti, és letért az autonómia útjáról.

Tőkés László szerint új rendszerváltozásra van szükség, amelynek az alapja az önrendelkezés kell, hogy legyen. Örömmel állapította meg, hogy általános nemzetpolitikai konszenzus övezi az autonómiát, és ehhez kell megnyerni a románokat, elsősorban az erdélyieket.

Rámutatott: van elegendő hit és akarat az újrakezdéshez, és több biztató jel létezik. Ezek között említette, hogy az Orbán Viktor vezette magyar kormány melléjük állt, a székelyek nagy menetelése körül konszenzus alakult ki, a verespataki aranybánya megakadályozása ügyében is széles körű civil összefogás alakult ki, és elindult az a folyamat, amely az autonómia széles körű támogatottságának a megszerzését célozza.

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke rámutatott: nincs ugyan egyelőre autonómia, de azt elérték, hogy erről beszéljenek. Mint mondta, ezzel a kérdéssel most már Bukarestnek, Budapestnek és a romániai magyar politikának is foglalkoznia kell. Kifejtette, melyek azok a különbségek, amelyek elválasztják az RMDSZ „labancpolitikáját” az EMNP „kurucpolitikájától”, majd leszögezte: a különbségek ellenére ki lehet alakítani közös cselekvési egységet, ha sikerül azonosítani közös célokat.

Fontosnak nevezte, hogy 2016-ig, a következő romániai parlamenti választásokig megerősödjenek az RMDSZ jelenlegi túlsúlyának kiegyensúlyozása érdekében, és rákényszerítsék az RMDSZ-t a közös előrehaladásra.

Az évfordulós ünnepségen most első alkalommal kiosztották a Kós Károly-díjat, amelyet az idén volt romániai magyar politikusok kaptak: Király Károly és postumus Birtalan Ákos. Az elismerést az erdélyi Bakk Miklós politológus, több autonómiatervezet kidolgozója és a magyarországi Juhos Gábor maratoni futó is átvehette. Juhos Gábor az idén körbefutotta Székelyföldet, hogy felhívja a figyelmet a régió autonómiájának fontosságára.

Október végén a székelyek nagy menetelése lelt európai visszhangra, a közelmúltban pedig a Magyar Közösség Pártja ért el sikereket a Szlovákiában rendezett megyei választásokon. Kiss Antal, a Magyar Nemzeti Közösségek Európai Érdekképviselete brüsszeli irodájának vezetője szerint azonban autonómiatörekvéseink húszéves késésben vannak, ezért összmagyar politikai együttműködést sürget, hogy határon túli kisebbségeinkből európai példák alapján álló önrendelkezéssel bíró közösségek legyenek. Olvassa el a Magyar Nemzet interjúját!

A székelyek autonómiaigénye jogos, de erről nem egymást, hanem a románságot kell meggyőzniük – vélekedett Valentin Stan történész, politikai elemző, a Bukaresti Tudományegyetem professzora abban a televíziós interjúban, amelyet a Székelyek Nagy Menetelése kapcsán adott november 8-án az MTVA bukaresti stábjának.