A kolozsvári Szabadság napilap vezércikkírója úgy értékelte, Johannist már-már forradalmi hangulat emelte az elnöki székbe. A külföldi szavazókörzetek körüli botrány pedig a nagyvilág számára is közérthetően példázta azt az arroganciát, ahogy a Victor Ponta vezette Szociáldemokrata Párt (PSD) a népszolgálatot elképzeli. „Valami elkezdődött, érezte a választó, majd kikereste Johannis nevét a szavazócédulán” – magyarázta a választás pszichológiáját a cikkíró.
„Klaus Johannis megválasztásával Románia kétségtelenül az európaibb arcát mutatja majd az elkövetkező öt évben, ami tíz év Basescu-uralom után határozottan felüdülés lehet külföldön, belföldön egyaránt. Kérdés persze, hogy a Johannist hatalomra segítő népharag, illetve örömmámor csillapodásával ki marad, mi marad mellette, mekkora marad támogatása és az mire elég? Romániában ugyanis a mássággal szemben táplált előítéleteknél már csak a pontos, jól elvégzett munkával szembeni ellenérzések nagyobbak” – fogalmazott vezércikkében a kolozsvári Szabadság napilap.
A Maros megyei Népújság is úgy értékelte, hogy a külföldön élő románok választásának a rossz megszervezése, és az e körüli botrány vezetett Johannis győzelméhez. Arra emlékeztet, hogy 2012 elején szintén az utcán indult az a mozgalom, amely Victor Pontát és szövetségeseit hatalomra juttatta.
„Ez a korábbi kormányzat hibáit eredményesen kihasználó tábor (...) a bársonyszékbe ülve elfeledkezett az ígéreteiről, a választók érdekében szinte semmit, a hatalom megszerzéséért minden lehetségest megtett” – vélte a Népújság cikkírója.
„Tovább nőtt az a tábor, amely változást szeretne. Amelyet alamizsnával és kampánylufival már nem lehet traktálni, és a szervilis televíziók vitaműsoraival sem megvezetni. Ez jelzés a politikumnak, hogy a saját érdekeik és életszínvonaluk helyett a választókéval kell többet törődni” – állapítja meg a Népújság cikkírója.
A Kovászna megyei Székely Hírmondó napilap is úgy értelmezi a választási eredményt: „kies országunkban is fújdogálni kezdett a változás szele, mely következtében a politikai szélhámosok, kalandorok és bűnözők ideje lassan lejár”.
„Az elnökválasztás második fordulójának eredménye arra utal, hogy 25 évvel a kommunista diktatúra bukása után Romániában is új értékrend van kialakulóban, s csak rajtunk, az ország normalitást óhajtó lakosain múlik ennek kibontakozása és végérvényes megszilárdulása” – írja a Székely hírmondó napilap.
A Krónika erdélyi magyar napilap vezércikkében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) választással kapcsolatos hozzáállását bírálta. „A szövetség majdnem mindent megtett annak érdekében, hogy valamiféle bizarr ésszerűségre hivatkozva, szociáldemokrata harcostársaival vállt vállnak vetve megőrizze a jelenlegi politikai berendezkedést. Saját kormánypozíciói megvédése érdekében nemcsak választói köztudott akaratával volt képes szembemenni, hanem a teljes romániai társadalmat felrázó új szelekkel is, amikor egyértelműen közölte: Johannist semmilyen formában nem tudják támogatni” – állapította meg a Krónika.
A cikkíró arra emlékeztetett, hogy az első fordulót megelőző kampányban Kelemen Hunor azt hangoztatta, neki nem a másik magyar jelölttel, hanem a teljes román társadalommal van vitája, a többségieket kell meggyőzni ugyanis arról, amit a magyar közösség akar. „Ebből kiindulva még inkább felháborító, hogy az RMDSZ nem látott túl az orra hegyénél, és nem akarta tudomásul venni, hogy a célközönségében rövid idő alatt milyen gyökeres változások mentek végbe. Pedig csak a Majális utcai székházból kellett volna lesétálni a kolozsvári Főtérre, s nyilvánvalóvá vált volna, mi zajlik éppen Erdélyben” – állapította meg a Krónika, mely szerint „valahol kell lennie egy határnak, amelyen túl már nem lehet büntetlenül eltávolodni a szavazóktól, az Erdélyben most magyart és románt összekovácsoló valóságtól”.
A magyar többségű megyékben Klaus Johannis elsöprő győzelmet aratott, és országosan Hargitában győzött a legnagyobb arányban 79,78 százalékkal – mutatott rá a Nemzetpolitikai Kutatóintézet keddi elemzésében, amelyben kitértek arra is: bár Johannis győzelme váratlan, de ez nem jelenti azt, hogy a román kormány politikájában bármilyen változás állna be.
A kutatóintézet összegzése szerint Klaus Johannis nemcsak az erdélyi megyékben tudta legyőzni Victor Pontát, emellett olyan nagyobb városokban is első helyen tudott végezni, ahol a megyében egyébként riválisa kapott több szavazatot.
A részvételi arány megyei eloszlása is különbözött az első forduló vonatkozó adataitól: az erdélyi megyék egy része a legnagyobb részvételi aránnyal büszkélkedő megyék között helyezkedett el, míg Moldvában nem volt akkora növekedés az első fordulóhoz képest.
Kovászna megyében a szavazók 77,95 százaléka Johannisra szavazott. Hargita és Kovászna ugyanakkor sereghajtó a részvétel tekintetében: Hargita 47,83-mal és Kovászna 49,85 százalékkal foglalja el az utolsó két helyet. Ezzel együtt itt is növekedett a részvételi arány az első fordulóhoz képest annak ellenére, hogy nem volt magyar jelölt, az RMDSZ pedig nem végzett direkt mozgósítást a választók körében.
Kitértek arra is: távlatilag elképzelhető a parlamenti többség megváltozása a parlamenti választások előtt, Johannis politikai kötődései azonban nem annyira egyértelműek, mint elődjéé voltak: a volt nagyszebeni polgármester csupán néhány éve szállt be az országos politikába, ezért akár az őt elnöki székbe segítő alakulatoktól is függetlenítheti magát a jövőben.
A kutatóintézet kiemelte: az első fordulós magyar eredmények kapcsán elmondható, hogy Kelemen Hunor RMDSZ-elnök fölényesen győzött Szilágyi Zsolttal, az Erdélyi Magyar Néppárt elnökével való összehasonlításban, a magyar jelöltekre leadott voksok 86,11 százalékát szerezte meg, míg Szilágyi Zsolt a 13,88 százalékát.
Ugyanakkor az öt évvel ezelőtti államfőválasztás eredményeivel összehasonlítva látszik, hogy a magyar jelöltek 10 109 szavazattal többet szereztek, mint 2009-ben, az RMDSZ jelöltjének mostani teljesítménye azonban 43 037 szavazattal maradt el az akkori eredménytől.
Az erdélyi megyék részvételi aránya ezúttal is elmaradt az országos átlagtól, szociológusok becslése szerint a magyar részvétel még ehhez képest is alacsonyabb volt: ez 8,5 százalékkal alacsonyabb mozgósítottságot jelent a magyarok körében a többségiekhez viszonyítva. Ennek oka kettős: egyrészt a magyarok érezték, hogy ennek a választásnak számukra kisebb a tétje, nem volt közvetlen mozgósító ereje a voksolásnak, másrészt – főként Székelyföldön kívül – sok magyar nemzetiségű választópolgár adta már az első körben szavazatát az egyik esélyes jelöltre, vélhetően Klaus Johannisra. Becslések szerint az esélyes, azaz nem magyar jelöltekre szavazó magyar választók aránya akár a 25 százalékot is elérhette ezen a választáson.
Erdélyi elemzők szerint a román politikai elitből való kiábrándultság emelte magasba az elnökválasztás vasárnap tartott második fordulójában Klaus Johannist.
Elsősorban Victor Ponta vesztette el a vasárnapi elnökválasztást, azzal, hogy nem látta át, mekkora érzelmi hatása lesz annak, hogy a külföldön élő románok egy része nem szavazhatott – írta hétfőn a jobboldallal szimpatizáló román sajtó.
Ponta bejelentette, hogy nem mond le.
