A politikus – aki egyben a legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke is – kiemelte: a Belgrád–Budapest-vasútvonal korszerűsítésével lehetőség nyílik arra is, hogy a felszedett síneket újrahasznosítsák, vagyis javítsanak a vajdasági vasúti hálózat mellékágainak állapotán. Pásztor István emlékeztetett arra is, hogy a vasútvonal korszerűsítése a tervek szerint a 2015-ös esztendő utolsó negyedévében kezdődik meg.
A Belgrád és Budapest közötti vasútvonal korszerűsítésének menetéről szóló tervet a magyar, a szerb és a kínai fél január közepén írta alá Belgrádban. Akkor elhangzott, hogy a megállapodás értelmében elkezdődik a megvalósíthatósági tanulmány elkészítése, a finanszírozási modell kidolgozása, valamint annak a kormányközi megállapodásnak az előkészítése, amely a nemzetközi jog szerint is rendezi a beruházás alapjait.
A kínai fél a majdnem hárommilliárd dolláros beruházás 85 százalékának finanszírozására ad ajánlatot, ezért a következő néhány hónapban a felek a hitelfeltételek kidolgozásán dolgoznak – nyilatkozta akkor Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a magyar sajtónak.
A villamosított kétvágányú vonal kiépítéséhez 350 kilométer vasúti szakaszt kell felújítani. Ebből 166 kilométer Magyarországon, 184 pedig Szerbián halad át. Az óránként 160-200 kilométeres sebességet lehetővé tevő pályán a vonatok menetideje több mint felével csökkenhet (a sebességkorlát a magyar és a szerb szabályozás különbsége miatt változó). A majdnem 400 kilométeres távot a vonatok jelenleg 8 óra alatt teszik meg, a vasút felújítását követően pedig várhatóan 2 óra 40 percre csökkenhet a menetidő.
A beruházásról 2013-ban a bukaresti Kelet-Közép-Európa–Kína-csúcstalálkozón tárgyaltak a felek először. A vasútvonal kiépítéséről szóló megállapodást pedig tavaly decemberben írták alá Belgrádban. A vasútvonal kiépítését követően a Kínából a görög kikötőkbe jutó áru így kerülhet a leggyorsabban Nyugat-Európába.
