A sajtótájékoztatón a lévai Dolník Erzsébet nyugalmazott pedagógus, Gubík László jogász és Kassai Gyula református lelkész-esperes, valamint a révkomáromi Fehér István volt jelen, valamint pártfogójuk, Lomniczi Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke volt jelen; a 103 éves rimaszombati Tamás Ilonka néni ez alkalommal orvosi kivizsgálás, a révkomáromi Boldoghy Olivér színművész-magánvállalkozó pedig huzamosabb ideje tartó londoni távolléte miatt nem vehetett részt a hétfői tájékoztatón – írta a portál. Az eseményre a budai Várnegyedben lévő Magyarság Házában került sor.
Fehér István a híroldalnak elmondta: sajtótájékoztatójuk célja volt bejelenteni, hogy öten postázták beadványukat Strasbourgba – a Nagy-Britanniában élő Boldoghy Olivér szándékáról nincs tudomásuk – így másodszor is az emberi jogi bíróság asztalára került a szlovák állampolgárságuktól a magyar felvétele miatt megfosztottak ügye.
Gubík a sajtótájékoztatón bírálta azt a szlovák belügyminiszteri rendeletet, amely szerint a jogfosztottak kérvényezhetik ugyan szlovák állampolgárságuk visszaállítását, a kérvények elbírálásánál ugyanakkor döntő szempont az, hogy az igénylő az adott időpontban rendelkezett-e bejegyzett lakhellyel abban az országban, amely állampolgárságának felvétele után a szlovákot elveszítette. Mint Gubík elmondta, ez a rendelet szinte azt sugallja a felvidéki magyaroknak, hogy hagyják el szülőföldjüket, és költözzenek Magyarországra, hátha akkor visszakapják szlovák állampolgárságukat. A rendeletet Fehér sem tartotta elfogadhatónak.
Portálunk korábban interjút készített a 103 éves Tamás Ilonka nénivel, aki a Magyar Királyság állampolgáraként született, Gubík László lévai születésű jogász, politikussal valamint Fehér István révkomáromi tanárral.
Ismert, 2011-ben, miután az egyszerűsített honosítási törvény hatályba lépett, a szlovák állam szinte azonnal ellentörvénnyel reagált, amely kimondta, hogy amennyiben valaki más ország állampolgárságát felveszi, automatikusan elveszti a szlovákot annak dacára, hogy a szlovák alkotmány szerint senki sem fosztható meg állampolgárságától akarata ellenére. Bár a felvidékiek összefogásának köszönhetően sikerült beadványt intézni a szlovák alkotmánybírósághoz, a testület – feltehetően politikai nyomásra – nem hozott érdemi határozatot arról, hogy alaptörvény-ellenes-e a rendelet. Ezután fordultak Strasbourghoz a jogfosztottak – kálváriájukról részletesen ide kattintva olvashat.
Fehér kitért még a Rákóczi-emléknapra, mondván, szeretnék kiegészíteni a médiában megjelent félinformációkat: bár az emléknapot a Fidesz és a KDNP politikusainak indítványára fogadta el a Parlament, ugyanakkor az kimaradt a hírekből, hogy egy felvidéki civil, László Ferenc kezdeményezte, hat éven át ostromolta vele a korábbi és jelenlegi kormánytagokat, akik sokáig válaszra sem méltatták, végül Lomniczi Zoltán közvetítésével sikerült eljutnia a javaslatnak megfelelő személyekhez.
