„A kettős állampolgárság elvileg olyan ügy, amelynek általánosnak kellene lennie. A különleges közép-európai körülmények mellett ennek a törvénynek nem voltak jelentősebb gyakorlati következményei” – vélekedett a neves díjakkal elismert nyugalmazott akadémikus.
Dusan Kovác a két évtizede érvényben lévő alapszerződésről úgy vélekedett: nem lát teret annak módosítására, sőt úgy véli arra nincs is szükség, ugyanakkor „módosításra szorulna azoknak a politikusoknak a hozzáállása, akik a nacionalizmussal saját érdekeik mentén visszaélnek.” Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter az alapszerződés jubileuma kapcsán a napokban ugyancsak a szlovák hírügynökségnek nyilatkozva adott hangot annak a véleményének, amely szerint a dokumentum „továbbra is használható”.
A jelenleg hatályos szlovák–magyar alapszerződést 1995-ben Horn Gyula írta alá Vladimír Meciar akkori szlovák miniszterelnökkel, annak ratifikációja a szlovák törvényhozásban sokáig húzódott, azzal a szlovákiai magyar politikai érdekképviselet sem volt elégedett.
A könnyített honosításról szóló jogszabályt 2010-ben fogadta el az Országgyűlés. Arra reagálva Pozsony olyan értelemben módosította saját állampolgársági törvényét, hogy „elveszíti” szlovák állampolgárságát az a személy, aki egy másik ország állampolgárságát felveszi.
Ennek alapján, a szlovák belügyminisztérium adatai szerint idén március 10-ig, 1017-en veszítették el szlovák állampolgárságukat, köztük többtucatnyian a magyar állampolgárság felvételét követően.
Strasbourgban küzdenek igazukért azok a felvidéki magyarok, akiket a szlovák állam jogtalanul fosztott meg állampolgárságuktól: a 103 éves Tamás Ilonka néni, aki a Magyar Királyság állampolgáraként született, Gubík László lévai születésű politikus és Fehér István révkomáromi tanár.
Ismert, 2011-ben, miután az egyszerűsített honosítási törvény hatályba lépett, a szlovák állam szinte azonnal ellentörvénnyel reagált, amely kimondta, hogy amennyiben valaki más ország állampolgárságát felveszi, automatikusan elveszti a szlovákot annak dacára, hogy a szlovák alkotmány szerint senki sem fosztható meg állampolgárságától akarata ellenére. Bár a felvidékiek összefogásának köszönhetően sikerült beadványt intézni a szlovák alkotmánybírósághoz, a testület – feltehetően politikai nyomásra – nem hozott érdemi határozatot arról, hogy alaptörvény-ellenes-e a rendelet. Ezután fordultak Strasbourghoz a jogfosztottak – kálváriájukról részletesen ide kattintva olvashat.
