Ilie Bolojan, Nagyvárad liberális polgármestere elismerte, hogy kudarc volt a népszavazás. „Nagyvárad egy jó esélyt szalasztott el arra, hogy a turizmusra alapozva teremtse meg a fejlődés lehetőségeit” – idézte a polgármestert a Bihon.ro portál.
A portál összesítéséből kiderül, hogy a partiumi városnak azokban a kerületeiben volt a legalacsonyabb a szavazási részvétel, amelyekben jelentős a magyarok aránya. Az E-bihoreanul.ro portál szerint 3325 szavazat hiányzott a voksolás érvényességéhez. Az érvényes szavazatok 97,4 százaléka az egyesülést támogatta.
A népszavazást május 10-én tartották meg először a két településen. Akkor csak Váradszentmártonban volt érvényes a voksolás, ott a szavazók 54,5 százaléka támogatta az egyesülést.
A nagyváradi magyarság aggódva tekintett a népszavazásra, ugyanis a két település egyesülésével Nagyváradon a jelenlegi 24,5 százalékról 22 százalékra csökkent volna a magyarság aránya.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) távolmaradásra szólította fel a magyar szavazókat. A párt Bihar megyei elnöke, Csomortányi István arra hivatkozott felhívásában, hogy a magyarság aránya akár már a 2021-es népszámláláson 20 százalék alá csökkenhet, márpedig a romániai közigazgatási törvény azokon a településeken írja elő a kétnyelvű feliratozást és az anyanyelvhasználat jogát a közigazgatásban, ahol valamely kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) egyáltalán nem szólalt meg a választási kampányban. Amint Szabó Ödön, a szövetség Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke korábban elmondta, azért hallgattak, mert el szerették volna kerülni, hogy román–magyar üggyé alakuljon a településegyesítés kérdése.
