Schiffer András szerint az egymásrautaltság felismerését az is hátráltatja, hogy a nagyhatalmak a térség országai közötti konfliktusok kihasználásával tudják a saját geostratégiai érdekeiket érvényesíteni.
Az MTI tudósítójának a kérdésére, hogy Magyarország kezdeményezi-e az 1996-ban aláírt román–magyar alapszerződés felülvizsgálatát, mindketten árnyalt választ adtak. Korábban az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke indítványozta az alapszerződés felülvizsgálatát és megfeleltetését a 21. századi realitásoknak. Amint Toró T. Tibor egy tavalyi sajtótájékoztatón elmondta, a felek 2015. szeptember 16-ig jelezhetik egymásnak, ha változtatni szeretnének a szövegen. Ha ezt nem teszik, az alapszerződés hatálya 2016 szeptemberétől újabb tíz évre meghosszabbodik.
Gulyás Gergely a kérdésre elmondta, a módosítási kezdeményezésnek kizárólag szimbolikus jellege lenne, hiszen alig van esélye annak, hogy a jelenlegi román kormánnyal sikerüljön megállapodni a kényes kérdésekről. „Azt kell mérlegelni, hogy egy ilyen szimbolikus kezdeményezés az erdélyi magyar közösség érdekében áll-e” – jelentette ki Gulyás Gergely. Schiffer András úgy vélte, a lehetőséggel élnie kellene Magyarországnak, de annak a tudatában kellene megfontolni a magyar lépést, hogy Romániában a magyar–román viszony „belpolitikai kártya”, és „a jó szándékú magyar felvetés is a román választási küzdelem részévé válhat”.
