A román szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) abban a táblabírósághoz eljuttatott kérésben közölt részleteket az állítólagos merényletkísérletről, amellyel elérte Beke Istvánnak, a HVIM kézdivásárhelyi szervezete elnökének előzetes letartóztatását.
A gyanúsított állítólag azt mondta, a bombát úgy is fel tudja robbantani, hogy sem ő, sem családja nem lesz városban.
A román sajtó többnyire tárgyilagos hangnemben számolt be a keddi eseményekről, egyes kommentárok megkérdőjelezik a merényletkísérlet komolyságát.
A liberális hátterű Adevarulban Alina Mungiu-Pippidi a Miért nagyobb probléma a szélhámosság, mint a terrorizmus a románoknál? című cikkében ironikus hangvételben ír arról, hogy miközben Párizs, Róma, Szentpétervár és Isztambul köztereit páncélosok őrzik, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) egy petárdázó magyarra csap le a „nemzetközi terrorizmus jól ismert központjában, Kovászna megyében”. A szerző úgy vélekedett, hogy „bosszantó ez a román ködösítés minden december elsején és március tizenötödikén”, mert szerinte már huszonöt éve bombasztikus címekkel gerjesztik a botrányt a „nagymagyar veszélyről”. „Csak nehogy egyszer tényleg jöjjön a farkas” – jegyezte meg.
A Digi 24 hírtelevízió műsorában Cristian Tudor Popescu közismert publicista megjegyezte: mosolyra késztette, hogy a gyanúsítottat már akkor figyelték, amikor megfordult a fejében a merénylet gondolata, hiszen „a gonosztevők minden lépését előre látó éber hatóságokról” szóló történet az 1989 előtti Securitate-filmekre emlékezteti, amelyekben a kémeknek nem volt semmi esélyük. Ettől függetlenül a publicista szerint azt sem lehet kizárni, hogy valós fenyegetésről volt szó.
A jobboldali Evenimentul Zilei a Nekünk is vannak terroristáink című vezércikkében Dan Andronic egy sor kérdést fogalmazott meg, amelyek szerinte az összeesküvés-elméletekhez szokott emberekben óhatatlanul felmerülnek. Miért pont december elseje előestéjén kellett lecsapni a gyanúsítottra, ha már augusztus óta figyelték, kit akart a feltételezett magyar terrorista megsebesíteni a magyarok lakta Kézdivásárhelyen, és vajon nem teszik-e őt a magyar szeparatisták hősévé azáltal, hogy bíróság elé hurcolják?
A cikkíró szerint sokan az SRI és a terrorelhárítás önfényező reklámfogásának hiszik a székelyföldi rajtaütést, ugyanakkor leszögezi: a hatóságok nem engedhetik meg maguknak, hogy ne vegyék komolyan a petárdás fenyegetést. „Ha egy 400 petárdával durrogtató merénylőt nem vagytok képesek elfogni, mit fogtok kezdeni egy olyannal, aki Kalasnyikovval akar lövöldözni?” – vágná a sajtó az SRI-vezetők fejéhez Andronic szerint, ha az állítólagos merénylőnek sikerült volna valóra váltania tervét.
Kételyeiket fogalmazták meg az erdélyi magyar lapok az állítólagos merényletkísérlettel kapcsolatban.
A Krónika napilap szerdai vezércikkében arról írt, hogy az erdélyi magyar terrorizmusról szóló bejelentés „abban az esetben is alapjaiban felforgatja a ’89-es rendszerváltás óta kialakított román–magyar együttélés viszonyrendszerét, ha bebizonyosodik: semmi sem igaz az egészből”. A cikkíró egyértelműnek tartja, hogy a román ügyészség „az egész Európát lázban tartó terrorveszélyt meglovagolva csapott le a Nagy-Magyarország visszaállításáról álmodozó szervezet kézdivásárhelyi tagjára”, akinek lefüleléséhez kapóra jött, hogy az anyaországi hatóságok éppen mostanság számoltak fel egy, állítólag éppen Orbán Viktor miniszterelnök ellen merényletet kitervelő szélsőséges szervezetet. „Mindez elegendő ok lesz a bukaresti Colectiv klubbeli tragédia és az azt követő tüntetéshullám mögött is magyar provokációt sejtő többségi körök számára, hogy terrorcselekedetként állítsanak be mindenféle autonómiatörekvést vagy olyan kísérletet, amely a romániai magyar közösség jogainak érvényesülését célozza. Még abban az esetben is, ha a házi készítésű pokolgép összeeszkábálására alkalmas kellékekről kiderül, hogy tulajdonképpen csillagszóró és petárda” – írja szerdai vezércikkében a Krónika.
A Háromszék című székelyföldi napilap szerdai vezércikkében arról írt, hogy a terrortámadás meghiúsításáról szóló ügyészségi bejelentésnek megvolt a jól előkészített felvezetése. „Két nappal korábban ugyanis egy szociáldemokrata képviselő hozta összefüggésbe a Colectiv klubban történt tragikus tűzesetet, a Ponta-kormány bukását egy Magyarországról szervezett, Erdély elszakítását célzó akcióval. Majd Sepsiszentgyörgyön tűnt el a román zászló, senki nem látta, hogyan, mikor, s bár nagy erőkkel nyomoznak, azóta sem került elő a tettes.”
