Felújítják a bősi vízi erőművet

A munkálatokkal 2020-ig kell elkészülni.

A beruházásnak a tervek szerint 2020-ra kell elkészülnie, az építkezés – amely nem érinti a hajóforgalmat – kezdetét egyelőre még nem véglegesítették, a jövő évben írják ki a közbeszerzési pályázatot. A beruházás összköltségének 85 százalékát, mintegy 123 millió eurót uniós forrásból, az Európai hálózatfinanszírozási eszköz (CEF) keretéből fedezik.

A felújítás hozzájárul a bősi vízi erőművön áthaladó vízi közlekedés intenzitásának növeléséhez, egyidejűleg a biztonságát is növeli majd – mondta Daniel Kvocera, a VVB vezérigazgatója. Úgy véli, a beruházás jelentősége messzemenően túlhaladja az ország határait, megvalósításával egy új korszak kezdődik a vízi erőmű életében.

Solymos László, a szlovák kormány környezetvédelmi minisztere, aki környezetvédelmi szempontból is stratégiai fontosságú létesítménynek nevezte a bősi vízi erőművet, a felújításról az MTI-nek azt mondta: leginkább az tette indokolttá, hogy a zsilipkamrák már az élettartamuk végéhez közelednek. „Már régen meg kellett volna ezt csinálni, de eddig sajnos nem volt rá pénz, úgyhogy csak toldoztuk-foltoztuk” – fogalmazott. Hozzátette: reményei szerint a felújítási munkálatok a jövő évben elkezdődhetnek.

Érsek Árpád közlekedési, építésügyi és régiófejlesztési miniszter szerint a beruházás komfortosabbá teszi a Duna e szakaszának hajózhatóságát. Megjegyezte: folyamhajózási szempontból viszonylag kevéssé van kihasználva a Duna szlovákiai szakasza, és a felújítás ennek az állapotnak a megváltoztatásához is hozzájárulhat majd.

A bős-nagymarosi vízlépcső megépítéséről szóló szerződést 1977-ben írták alá Csehszlovákia és Magyarország képviselői. A megvalósítástól a magyar fél 1989-ben elállt. Az építés ennek ellenére tovább folytatódott, 1992-ben helyezték üzembe a vízi erőművet. A létesítmény zsilipkamrái egyidejűleg 6 vízi jármű átengedésére képesek, évente 15 ezer hajó halad át rajtuk, amelyek mintegy 6 millió tonna árut és több mint 285 ezer utast szállítanak.