Erősíthető-e a közép-európai identitás, létezik-e egyáltalán ilyen? És milyen ellenerők hatnak, amelyek a magyar–lengyel tengely, a visegrádi együttműködés vagy bármilyen más térségbeli összefogás szétverésében érdekelt? Ezek a kérdések dominálják a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor hivatalos programjait, melyek zárórendezvénye Orbán Viktor miniszterelnök szokásos szombat délelőtti előadása.
Kárpát-medencei csúcstalálkozóként vezette fel röviden a beszédeket Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának – a tusnádi házigazda szerepét is betöltő – elnöke.
Tőkés László egykori püspök, EP-képviselő bibliai idézettel és hasonlattal a kőszikláról beszélt, amelyre építeni érdemes – olyan időben is, amikor Európának alapvetések megfogalmazására volna szüksége. De a kereszténység háttérbe szorításával éppen Európa alapjait gyengítik meg.
Hazai, nemzetpolitikai vizekre térve az ellenzéki politika keszekuszaságáról beszélt, ideértve a bukaresti pártok lehetetlen politikáját is. „Ehhez képest Tusnádon hűek maradtunk értékeinkhez – szögezte le –, ám román partnereinket elveszítettük közben.” A következetlenségek sorában említette azokat a magyar politikusokat, akik a magyar kormány elleni küzdelmük közepette tetteikkel az erdélyi magyarság érdekeivel szemben cselekedtek.
Üdvözölte, hogy a román államelnök végre eljött Székelyföldre, azt azonban sajnálja, hogy ma nem ül itt Orbán Viktorral együtt a színpadon.
Végtelenül cinikus, hogy olyanok támadják Orbán Viktort, akik a migráció támogatásával éppen szétverik Európát – tért át a püspök az előre jelzett témára, egyértelművé téve, hogy a multikulturalizmus bukott eszme. Az önvédelemhez ellenben – mint az izraeli miniszterelnökkel közösen a minap Budapesten is leszögezték – mindenkinek joga van, jelentette ki.
Orbán Viktor miniszterelnök beszéde elején Közép-Európa fontosságáról beszélt, emlékeztetve, Barack Obama amerikai elnök annak idején Kairóban kezdte meg külföldi látogatásainak sorát, Donald Trump Varsóban. Egyesek szerint az új amerikai elnök színre lépésével szemmel láthatóvá vált az a küzdelem, amelyet a globalisták és a nemzetekben gondolkodók vívnak. Ebben mi, magyarok előreszaladunk időben, a globális elitek és a hazafias érzelmű vezetők harcában Magyarország a jó oldalon, az utóbbiak oldalán áll, hangsúlyozta. Mi adja egy ország erejét? – tette fel a kérdést a kormányfő. Először is a saját pénzéből él, és az olyan szervezeteket, mint az IMF, hazaküldi. A vállalatok eladósodásától a devizahitel-válságig ezt a problémát sikerült kezelni. A másik a pénzügyi erő, ahol az emberek dolgoznak, és van növekedés. A legfontosabb szektorokban nemzeti tulajdoni többség is szükséges, az állam mintegy 1000 milliárd forintot költött arra, hogy visszavásároljon korábban hanyagul értékesített vállalatokat – emlékeztetett.
A világon emellett – folytatta a sort Orbán Viktor – azok a népek maradhatnak csak meg, amelyek legalábbis újrateremtik magukat. Ehhez a kormány családtámogatást tud nyújtani, de a nők döntésén múlik a legtöbb.
„Ehhez onnan van pénz, hogy elveszem a multiktól” – fogalmazott. Példaként említette, hogy 272 milliárd forintot vonnak el a bankszektortól, 120 milliárdot az energiaszektortól, 55 milliárdot a telekommunikációs ipartól. Ezt mind a családoknak adják, így áll össze a családpolitika anyagi háttere.
Biztonságra is szükség van, a határok védelmére. Kulturális identitás nincs stabil etnikai összetétel nélkül, egy erős ország nem engedheti meg magának ennek megváltoztatását – hangoztatta.
„Bekopogtattuk a jövő iparának ajtaján, elkezdtük megszervezni a világ magyarságát. Ha a világban rálépnek egy magyar lábára, akkor Budapesten egy piros lámpának ki kell gyulladnia” – így a miniszterelnök.
A vizes vb egyfajta magyarázataként elmondta, képesnek kell lenni világméretű események megrendezésére, amelyre Bécs és Isztambul között mi vagyunk csak képesek.
Amire még nagy szükség van, az a hadsereg, amiben lehetőségeink még korlátozottak. De haderőfejlesztési program indult, ami ezt a lábat is meg fogja erősíteni – jegyezte meg Orbán Viktor.
Akadnak területek, ahol dimenzióváltás kell, ilyen a demográfia ügye. Bár örömteli, hogy 1,2-ről már 1,44-ra emelkedett a gyermekek átlagos száma családonként, ez még nagyon messze van a 2-től.
Európa fő kérdése, hogy az európaiaké marad-e. A tizenöt év alattiakat elnézve láthatjuk igazán, milyen világ vár ránk – hangsúlyozta a kormányfő. Az idei nagy felmérésből – amelyet a kabinet rendre elvégeztet – kiderül, az európai összlakosság 81 százaléka szerint veszélyeket rejt a migráció, 76 százalék szerint az Európai Bizottság e probléma kezelésében gyenge teljesítményt nyújt. A migráció semmire sem megoldás, sokat elárul, hogy az európaiak legkevésbé attól tartanak, hogy az érkezők elveszik a munkájukat – jelentette ki Orbán. Akik velük akarnak gazdasági növekedést elérni azok olyanok, mint aki tengervízzel oltaná a szomját – tette hozzá. Az európai létezés céljaival ellentétes eszmékkel nem szabad szolidárisnak lenni, mert annak vége az önfeladás, szögezte le a kormányfő.
Soros György neve először, talán meglepő módon, csak a beszéd harmincadik perce körül került elő. Soros ma Orbán Viktor szerint Brüsszelben könnyebben tudja érvényesíteni akaratát, mint Washingtonban vagy Tel-Avivban. A fő inkvizítor ma a kormányfő szerint Frans Timmermans bizottsági alelnök, akinek célkeresztjében éppen Lengyelország áll. Magyarország minden jogi eszközt fel fog használni, hogy kifejezze szolidaritását a lengyelekkel szemben.
Az Európai Uniónak, az Európai Bizottságnak vissza kell nyernie függetlenségét a Soros-birodalomtól, miután a milliárdos kész programot dolgozott ki a kontinens tönkretételére – mondta a miniszterelnök. Megroppantották szerinte azt a bizalmi alapot, amely a huszonnyolc kormányfőt korábban összekötötte. Európa megreformálása csakis a migráció megfékezésével kezdődhet, majd a törvényellenesen érkezetteket ki kell szállítani az EU területéről.
Hozzá kell kezdeni az európai katonai erő felállításához, ahogyan azt már egy évvel ezelőtt is sürgette ugyanitt. A következő lépés pedig az, hogy Szerbiát fel kell venni az unióba, majd pedig történelmi szerződést kell kötni Törökországgal és Oroszországgal – vázolta Orbán Viktor.
Európában a kereszténydemokrata pártok már nem keresztények, a liberális elvárásokat teljesítik, a szociáldemokraták sem szociáldemokraták, a munkások eltűntek a háttérből, főleg azért, mert az ilyen munkákat kiszervezték már Európából – magyarázta a miniszterelnök. Hozzátette: egy céljuk a kulturális véleményformálás feletti erő megtartása. A kevert, migránsokkal vegyített európai társadalom felépítése „a velünk szemben állók” célja – jelentette ki.
Mi a közelgő magyarországi választás tétje? – tette fel az újabb kérdést Orbán Viktor. Amíg ő a kormányfő, addig a kerítés a helyén marad, Európát meg fogja védeni. A baloldal ezzel szemben szétosztaná a migránsokat, Európát átadnák a kevert összetételű jövő számára. Így a választásnak már európai tétje van; ugyanígy cél, hogy az elvont hatásköröket a tagállamok visszaszerezzék Brüsszeltől – nyomatékosította.
Vannak érdekek, amelyek gyengítenék a V4-eket, és ha más kerül hatalomra, ezt a céljukat el is érhetik – vélekedett a miniszterelnök. Hozzáfűzte: olyan korszak köszönthet Magyarországra, amikor építés helyett újra rombolás következhet.
Orbán Viktor azt mondta, nemzetünk visszanyerheti erejét és önbizalmát, ehhez Trianon óta soha nem álltunk olyan közel, mint most. Ha más nyer a választáson, mindez odalehet szerinte, és egy gyenge anyaország a határon túliakat sem tudja megvédeni. „Akik ezt akarják, azok nem az önök barátai” – üzente. Éppen ezért választási regisztrációra buzdított, ahogyan a Tusnádon felszólaló többi fideszes politikus is tette.
„Mi vagyunk Európa jövője” – zárta idei előadását a miniszterelnök.
Az előadás közben egy nő sípolni kezdett, megrángatták, aztán egy biztonsági őr kivezette. Néhányan a „büdös kurva” jelző bekiabálásával kommentálták a történteket.
Kérdésre válaszolva Orbán Viktor azt mondta: „Az autonómiát támogatom. Pont. Jobb híján. Pont.”
Az RMDSZ-szel való viszonyra vonatkozó kérdés kapcsán arról beszélt, hogy egyvalamin nincs mit gondolkodni, kire szavaznak az emberek. Így Magyarország kormányfőjeként nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy a közösség őket támogatja, így jó viszonyt kell ápolni a párttal.
A miniszterelnök örömét fejezte ki, hogy Erdélyben is létrejött a Magyar Művészeti Akadémia.
A brexit kapcsán kijelentette: „az Egyesült Királyság a barátunk”, akkor is, ha nem tagja az EU-nak.
Arról is beszélt, hogy az anyaországon bevezetett szociális és családi kedvezmények szerinte kiterjeszthetők a határon túlra is, de csak nagyon óvatosan, „lépésről lépésre kell haladni”. A csokról azt mondta, nincs vele teljesen megelégedve, mert a falusiaknak nem elég vonzó. Először egy falusi népességmegtartó program kell, aztán jöhet egy Kárpát-medencei – jelentette ki.
Igazságtalan a kettős mérce megnyilvánulása, amit a lengyelekkel az EU tesz. „Szolidárisak vagyunk Lengyelországgal” – jelentette ki Orbán Viktor.
Még lehetünk. Ne zárjuk ki – így reagált arra a kérdésre, hogy miért nem keményebbek a „Soros-hálózattal”.
A miniszterelnöknek feltették azt a kérdést is, hogy Putyin vagy Trump. Erre egy Hitler és Sztálin közötti választást felvető anekdotával válaszolt, majd azt mondta, hogy rossz kérdésre nem lehet jó választ adni. A kormányfő szerint olyan politikát alakítottak ki, hogy Oroszországnak és az Egyesült Államoknak is érdeke, hogy Magyarország sikeres legyen. Továbbá Kínának, Izraelnek és Törökországnak is. Szerinte hét éve így rakták össze a politikájukat, ez a nemzeti önérdek.
A bevándorlók kapcsán visszautasította azt a vélekedést, hogy szívtelenek lennének. Hozzátette: komoly pénzzel segítenek muszlimokat is. Ugyanakkor azt is mondta, hogy a magyar nehezen dicsekszik, ezért ők is nehezen beszélnek ezekről. A Fideszben sem talált még olyan embert, aki kiállna, és ezt rendszeresen elmondaná.
„Sem fából, sem vasból nem vagyok, én is ember vagyok, szükségem van a támogatásra, és köszönöm, hogy ezt önöktől minden évben megkapom” – ezekkel a szavakkal búcsúzott Orbán Viktor a közönségtől.
