Erősíthető-e a közép-európai identitás, létezik-e egyáltalán ilyen? És milyen ellenerők hatnak, amelyek a magyar–lengyel tengely, a visegrádi együttműködés vagy bármilyen más térségbeli összefogás szétverésében érdekelt? Ezek a kérdések dominálják a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor hivatalos programjait, melyek zárórendezvénye Orbán Viktor miniszterelnök szokásos szombat délelőtti előadása.
Kárpát-medencei csúcstalálkozóként vezette fel röviden a beszédeket Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának – a tusnádi házigazda szerepét is betöltő – elnöke.
Tőkés László egykori püspök, EP-képviselő bibliai idézettel és hasonlattal a kőszikláról beszélt, amelyre építeni érdemes – olyan időben is, amikor Európának alapvetések megfogalmazására volna szüksége. De a kereszténység háttérbe szorításával éppen Európa alapjait gyengítik meg.
Hazai, nemzetpolitikai vizekre térve az ellenzéki politika keszekuszaságáról beszélt, ideértve a bukaresti pártok lehetetlen politikáját is. „Ehhez képest Tusnádon hűek maradtunk értékeinkhez – szögezte le –, ám román partnereinket elveszítettük közben.” A következetlenségek sorában említette azokat a magyar politikusokat, akik a magyar kormány elleni küzdelmük közepette tetteikkel az erdélyi magyarság érdekeivel szemben cselekedtek.
Üdvözölte, hogy a román államelnök végre eljött Székelyföldre, azt azonban sajnálja, hogy ma nem ül itt Orbán Viktorral együtt a színpadon.
Végtelenül cinikus, hogy olyanok támadják Orbán Viktort, akik a migráció támogatásával éppen szétverik Európát – tért át a püspök az előre jelzett témára, egyértelművé téve, hogy a multikulturalizmus bukott eszme. Az önvédelemhez ellenben – mint az izraeli miniszterelnökkel közösen a minap Budapesten is leszögezték – mindenkinek joga van, jelentette ki.
Orbán Viktor miniszterelnök beszéde elején Közép-Európa fontosságáról beszélt, emlékeztetve, Barack Obama amerikai elnök annak idején Kairóban kezdte meg külföldi látogatásainak sorát, Donald Trump Varsóban. Egyesek szerint az új amerikai elnök színre lépésével szemmel láthatóvá vált az a küzdelem, amelyet a globalisták és a nemzetekben gondolkodók vívnak. Ebben mi, magyarok előreszaladunk időben, a globális elitek és a hazafias érzelmű vezetők harcában Magyarország a jó oldalon, az utóbbiak oldalán áll, hangsúlyozta. Mi adja egy ország erejét? – tette fel a kérdést a kormányfő. Először is a saját pénzéből él, és az olyan szervezeteket, mint az IMF, hazaküldi. A vállalatok eladósodásától a devizahitel-válságig ezt a problémát sikerült kezelni. A másik a pénzügyi erő, ahol az emberek dolgoznak, és van növekedés. A legfontosabb szektorokban nemzeti tulajdoni többség is szükséges, az állam mintegy 1000 milliárd forintot költött arra, hogy visszavásároljon korábban hanyagul értékesített vállalatokat – emlékeztetett.