A jobbközép román ellenzék képviselőinek magyarellenes kirohanása közepette megszavazta szerdán a bukaresti szenátus a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium újraalapításáról szóló törvényt. A felsőház döntéshozó kamaraként járt el a tavaly megszűnt tanintézet ügyében, a jogszabályt már csak Klaus Johannis államfőnek kell kihirdetnie.
Akárcsak tavaly a képviselőházban, az iskolaalapításról szóló tervezet ezúttal is a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a román balliberális kormánykoalíció közötti politikai egyezség révén ment át. Az is sokat nyomott a latban ugyanakkor, hogy a magyar kormány tavaly szeptemberben bejelentette: a tanintézet jogi státusának megszűnte miatt vétót emel Románia OECD-csatlakozása ellen, majd később Liviu Dragnea, a kormányzó román szociáldemokrata párt (PSD) elnöke személyesen biztosította Orbán Viktor miniszterelnököt az iskola újraalapításáról.
A szenátus plénumában lezajlott szerdai vitán a román jobbközép ellenzéki alakulatok hevesen ellenezték a marosvásárhelyi oktatási intézmény létrehozását, a liberálisok (PNL) például arra hivatkozva szavaztak ellene, hogy az iskola újraalapításáról szóló kezdeményezés „mérgező hatást” gyakorol a marosvásárhelyi etnikumközi kommunikációra. Dorin Marian Badulescu, a Traian Basescu volt államfő vezette Népi Mozgalom Pártja (PMP) frakcióvezetője azt kifogásolta, hogy a románoknak sincs saját iskolájuk Győrben, éppen ezért szerinte a magyaroknak se jár líceum Marosvásárhelyen. A politikus arról már nem beszélt, hogy miközben Győrben nem élnek románok (vagy csak elenyésző létszámban), a 134 ezer lelkes Marosvásárhely lakosságának 44 százaléka magyar, arról nem beszélve, hogy a Békés megyei Gyulán működik román iskola, mégpedig a Nicolae Balcescu Román Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium.
A frissen megszavazott jogszabály kimondja, hogy a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Gimnázium önálló jogi intézményként fog működni azokkal a már korábban elindult osztályokkal, amelyeket – a 2015-ös iskolaalapítás törvényességét megkérdőjelező ügyészségi eljárás nyomán – a tanfelügyelőség a Bolyai Farkas Elméleti Líceumhoz sorolt. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a szenátusi szavazást követően elmondta, az iskola törvény általi létrehozásával a legjobb megoldást választotta az alakulat, hiszen ezt nem lehet közigazgatási perrel megtámadni, a tanintézetet csak az szüntetheti meg, aki létrehozta: kizárólag a parlament. Az iskola egyébként az államfői kihirdetés után, már ősztől, a 2018–2019-es tanévtől önálló jogi személyiséggel működhet.
A román korrupcióellenes ügyészség (DNA) 2016 októberében kezdte vizsgálni a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium 2014-es létrehozásának körülményeit, és 2017 szeptemberében emelt vádat ez ügyben Stefan Somesan volt főtanfelügyelő és Tamási Zsolt volt iskolaigazgató ellen. Az ügyészségi vizsgálat és az iskola létrehozásának a részleteit rögzítő tanfelügyelőségi határozat bírósági felfüggesztése vezetett oda, hogy a tavaly őszi tanévkezdéstől megszűnt önálló intézményként működni a gimnázium. Diákjai továbbra is ugyanabban a – római katolikus egyház tulajdonában levő – épületben kezdhették meg a tanévet, ahol korábban is tanultak, de ehhez már a magyar tannyelvű Bolyai Farkas Gimnázium biztosította a szervezeti keretet.
