Ha a politikai szándék megvan, meg lehet oldani a jogi kérdéseket a tavaly megszűnt marosvásárhelyi római katolikus gimnázium újraindítása ügyében – legalábbis Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint. A tárcavezető erről az erdélyi városban tett látogatása során beszélt csütörtökön, amikor fölkereste a magyar állam által finanszírozott Maros-mezőségi gazdaságfejlesztési programot lebonyolító Pro Economica Alapítvány helyi székházát.
Szijjártó Péter elmondta, ő és a magyar kormány továbbra is
bízik a bukaresti kormánykoalíció vezetőiben, akiket komoly, szavatartó embereknek tart, a két ország közti kapcsolatot pedig szerinte egy ideje a kölcsönös tisztelet és a közeledés jellemzi.
A tárcavezető fölidézte, hogy Liviu Dragnea, a román balliberális koalíció fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke korábban személyesen tett ígéretet Orbán Viktor miniszterelnöknek, miszerint Bukarest megoldást talál a marosvásárhelyi felekezeti iskola helyzetére.
Csakhogy ez a megoldás egyelőre várat magára, a romániai alkotmánybíróság ugyanis éppen a napokban nyilvánította alaptörvénybe ütközőnek a II. Rákóczi Ferencről elnevezett, 2014-ben alapított katolikus gimnázium újraalapításáról rendelkező törvényt. A jogszabályt februárban szavazta meg a bukaresti szenátus a koalíció és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) megállapodása értelmében, és úgy látszott, ennek révén még idén ősszel újraindulhat az oktatás a tanintézetben, aminek alapítása ügyében a korrupcióellenes ügyészség indított bűnvádi eljárást. A taláros testület vétója viszont
beláthatatlan időre visszaveti az újraindítási folyamatot, amit szakértők és az iskola diákjainak szülei szerint helyi szinten kell újrakezdeni.
Marosvásárhelyen Szijjártó Péter bejelentette, a magyar és a román hatóságok megállapodtak, hogy április 8-án, az országgyűlési választás napján is nyitva tart majd az a tíz ideiglenes határátkelőhely, amit jelenleg csak szombatonként használhatnak a két ország állampolgárai. A miniszter elmondta: a választások napján közép-európai idő szerint 8–18 óra között tartanak nyitva az ideiglenes határátkelők, és ezzel könnyebbé válik a határ közelében élő magyarok számára a választáson való részvétel. Elhangzott,
elkezdődtek a Maros-mezőségi gazdaságélénkítési program kifizetései, ennek keretében több mint félezer közép-erdélyi vállalkozás és magánszemély kap összesen 1,5 milliárd forintos magyar állami támogatást
eszköz- vagy tenyészállat-beszerzésre, illetve mezőgazdasági területek telekkönyvezésére.
Ezzel egy időben a bukaresti közéletet most leginkább az foglalkoztatja, hogy Romániáig nyúlnak az adatfelhasználási visszaéléseket elkövető Cambridge Analytica körüli botrány szálai. Kiderült, az amerikai–brit politikai elemző- és tanácsadó cég egyik képviselője 2016-ban megkeresett egy brit tanácsadót, és megpróbálta meggyőzni, dolgozzon a román PSD-nek az abban az évben rendezett parlamenti választási kampányban. A megbízatás értelmében kétfős stábot kellett volna összeállítania, amely két-három hónapon át látta volna el kampánytanácsokkal az alakulatot. Rupert Wolfe Murray az AP-nek elmondta, visszautasította az ajánlatot, mondván: nem dolgozik politikai alakulatoknak.
Egyelőre nincs bizonyítva, hogy a román szociáldemokraták hozzáfértek-e Facebook-felhasználók adataihoz, tény azonban, hogy a PSD a szavazatok 46 százalékának begyűjtésével megnyerte a két évvel ezelőtti megméretést.
Liviu Dragnea, az alakulat – valamint a bukaresti képviselőház – elnöke tagadta, hogy pártja igénybe vette volna a Cambridge Analytica szolgáltatásait, sokatmondóan hozzátéve: úgy tudja, „máshol” vonták be a romániai kampányba a céget. Különben a tanácsadó cég 2011 óta van jelen Romániában a Nagybányán bejegyzett Strategic Communications Laboratories révén, amely hivatalos kommunikációja alapján elsősorban a korrupcióellenes küzdelem terén nyújt tanácsadást. A céget Peter Imre erdélyi származású üzletember irányítja, aki korábban a Philip Morris romániai leányvállalatát vezette, és nem mellesleg Teodor Melescanu román külügyminiszter veje.
Lapunk is beszámolt arról, hogy a napokban kiderült, a Facebook alapvető szerepet játszott a Trumpot segítő (és Clintont lejárató) álhírkampány működtetésében. Méghozzá oly módon, hogy engedélyt adott a Cambridge-i Egyetem moldovai származású kutatójának, Alekszandr Kogannak, hogy saját minialkalmazásán, a This is your digital life-on (Ez a te digitális életed) keresztül adatokat gyűjtsön az azt letöltő felhasználókról. Kogan később, már a Facebook rendelkezéseit is megsértve, az összegyűjtött adatokat átadta a Cambridge Analytica nevű cégnek. Ebben tulajdonrészes volt és alelnökként működött Steve Bannon, az amerikai szélsőjobboldali alt-right mozgalom szellemi atyja, a legutóbbi időkig Donald Trump legbefolyásosabb tanácsadója. A cég pedig az elképesztő adattömeg segítségével befolyásolta 2016-ban az amerikai elnökválasztást. Majd egy munkatársuk nyilatkozata alapján derült fény arra, hogy Kelet-Közép-Európában is tevékenykedtek.
Minderről pedig tudtak a Facebooknál. A botrány kirobbanása után a cég vezére, Mark Zuckerberg sokáig nem szólalt meg, majd bocsánatot kért, és szigorítást ígért.
