Az SZNT elnöke adatokkal bizonyította, hogy a székelyföldi Kovászna és Hargita megyének a romániai Közép-régióba való beillesztése a két megye gazdasági leszakadását eredményezte.
Izsák Balázs félremagyarázásnak tekinti, hogy a román kormány az „etnikai kritériumok” és a „szegregáció elvének” elutasítása jegyében érvel a székelyföldi autonómiatörekvések ellen. Megemlíti, hogy az önmagát székely közképviseleti testületként meghatározó SZNT dokumentumaiban nem szerepelnek ezek a fogalmak. A Románia jelenlegi közigazgatási berendezkedését leíró törvény viszont a megyék meghatározásánál a földrajzi, gazdasági és társadalompolitikai szempontok mellett a lakosság etnikai, kulturális és hagyományos kapcsolatait is számba veszi. Izsák Balázs úgy véli, a kabinet a magyar közösségnek a román törvények által is szentesített szerzett jogainak eltörlésére készül.
Az SZNT elnöke sérelmezi, hogy a kormány következetesen a nemzetközi kötelezettségek hiányára hivatkozik a kisebbségpolitikában. „Tényleg nincsen arra lehetőség, hogy Románia [ ] a nemzetközi egyezmények által megszabott kisebbségvédelmi előírásokon minimális teljesítésén túlmenő erőfeszítéseket tegyen?” – tette fel a kérdést.
A román kormány az SZNT márciusi petíciójára adott válaszában június elején közölte: „Romániára nem hárul semmilyen nemzetközi egyezményből származó kötelezettség, amely szerint etnikai alapú területi autonómiát vagy bármilyen kollektív jogot kellene biztosítania a kisebbségeknek. A nemzetközi jog csupán a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek egyéni jogait szentesíti, amelyeket másokkal együtt is lehet gyakorolni.”
A miniszterelnöki hivatal közkapcsolatokért és kommunikációért felelős igazgatósága által kibocsátott dokumentum a román kormány által adott első érdemi válasz a Székely Nemzeti Tanács egyik petíciójára.
