Lynch és Arany

David Lynch alighanem nagyon bírná Arany Jánost. A késleltetések, az ismétlések, a legendás „homály”, ezek lennének a hívószavak.

Végül, talán kissé váratlanul, de egyáltalán nem utolsósorban essék néhány szó a pacalról. Édesanyámék remekül készítették (komoly maffiakapcsolatok segítségével szerezték be az alapanyagot a hetvenes években), állítólag magam is szépen csinálom, de az biztos, hogy nagy kedvvel fogyasztom. Bárhogy, bármikor. Leves formájában (Erdély, Cseh Köztársaság – lásd Hrabal és Menzel urak idevonatkozó téziseit), „olaszul” akár, de természetesen leginkább pörköltként, zónát és nagyot, garnírunggal vagy puha fehér kenyérrel tunkolva, kis lábasból kanállal akár, vessenek meg, édes mindegy. Egyvalami biztos. A legjobb, amit olvastam erről a csodálatos matériáról, Cserna-Szabó András 77 magyar pacal című alapműve. Itt most megszakadunk, de hogy miért, azt elárulom legközelebb.