Keserű álom

A felnőttek harmada kevesebbet alszik a minimálisan szükséges hat óránál.

Nem ez az első olyan kísérlet, amelynek eredményei arra utalnak, hogy még az elviselhetőnek, „normálisnak” tekintett alvásmegvonás is drasztikus hatásokat képes okozni főként a szervezet emésztésében, és ezáltal számos betegség (a diabétesztől a szívbetegségeken át a rákig) kialakulásában játszhat szerepet. Egy másik, hosszabb időt átívelő vizsgálatban két héten keresztül figyelték a résztvevőket a San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem neurológusai. Az önkénteseknek egy héten keresztül kevesebb mint hat órát volt szabad éjszakánként aludniuk, míg napi nyolc órát dolgozniuk kellett. A következő héten ezzel szemben tíz órát is alhattak. Az eredmények hasonlóak a svéd tanulmányban leírtakhoz, csak még komolyabbak. Összesen hétszáz különféle, de főleg a napi ritmus, az emésztés és a stressz irányításában szerepet játszó génben találtak változást, és ezek felének a működésében is érezhető volt az elégtelen alvás hatása.

Pedig a megfelelő alvás szinte minden neurológiai folyamatunkra jótékony hatással van. Juval Nir és munkatársai a Tel-avivi Egyetemről a napokban publikálták felfedezésüket, mely szerint az alvás gyors oldalirányú szemmozgásról felismerhető (REM) fázisában, amelyről régóta tudják, hogy az átélhető álmok fázisa, az agy azon részei aktívak, amelyek a látott képek elraktározásáért felelősek. Ha tehát az elégtelen alvás miatt nem elég hosszú a REM-fázis, az a vizuális memóriának is árthat. Nir olyan epilepsziás betegeket tanulmányozott, akiknek agyába a rohamok vizsgálata céljából elektródákat ültettek. Ezen elektródák segítségével regisztrálni lehetett az adott agyterület elektromos aktivitását. Kiderült, hogy a REM-szakaszban az agy középső halántéklebenye aktív, amely afféle hidat képez a látott képek és a memória között – írja a Discovery News. Tehát akkor dolgoznak ennek az agyterületnek az idegsejtjei, amikor a látott képi információt elraktározzuk a hosszú távú memóriánkba.

– Mind a sok, mind a kevés alvás csökkenti a várható élettartamot. Ha valaki túl keveset alszik, alvásmegvonásban (alvásdeprivációban) szenved, akkor agya nem képes elvégezni mindazokat a feladatokat, amelyek az egészséges élethez elengedhetetlenül szükségesek – mondja Szakács Zoltán, a honvédkórház neurológiai osztályának főorvosa, a Magyar Alvásdiagnosztikai és -terápiás Társaság elnöke. – Az alvás szakaszait, az úgynevezett lassú hullámú mély alvást és a gyors szemmozgások (REM) felszínesebb fázisát belső óránk szabályozza. Mivel reggel a belső óra mindenképpen felkelt bennünket, nagyon fontos, hogy este idejében menjünk aludni, hogy agyunknak legyen elég ideje az alvás közbeni feladataira.

A mély alvás elengedhetetlen az életben maradáshoz, ezért egy éjszakányi virrasztás után a következő éjszaka többet töltünk mély alvásban. A mély alvás egyik funkciója az agy felkészítése a következő napi analitikus gondolkodásra. Alvásmegvonás esetén ezért az ember kognitív képességei időlegesen romlanak (rosszabbul teljesít a gondolkodást igénylő feladatokban). Emellett két létfontosságú hormon, a prolaktin és a növekedési hormon is csak mély alvásban képes termelődni.

– Ha nem alszunk eleget, mind a hormonális háztartásunk, mind a memóriafolyamataink, de az immunológiai reakcióink és a stressztűrő képességünk is károsodhatnak. Bár a kialvatlanság nem tűnik olyan komoly dolognak, ha belegondolunk abba, hogy a csernobili, illetve bhopáli katasztrófa is részben a szakemberek nem kellő frissessége miatt következett be, máris más a helyzet – folytatja Szakács Zoltán.

Úgy tűnik hát, hogy az alvás hiányosságai szervezetünk szinte minden funkcióját képesek károsan befolyásolni. Kérdés azonban, hogy ez mindig is így volt, vagy az alvászavarokért is a nyugati társadalmakban élő emberre nehezedő civilizációs hatásokat kell hibáztatnunk.

Az alvástársaság elnöke részben a modern technológiai vívmányokat teszi felelőssé az újabban gyakoribbá váló alvászavarokért. Amióta Edison feltalálta az izzólámpát, az emberiség másfél-két órával kevesebbet alszik, és a tévé sem segíti a hosszú éjszakai alvást. Emellett az alvásproblémák a túlsúlyossággal együtt gyakoribbá válnak, különösen időskorban, így a várható élettartam és a túltápláltság növekedésével alvászavarral küzdő emberből is több lesz. Természetesen a diagnosztika fejlődésével manapság az olyan alvászavarokat is felismerik a szomnológusok (alvásorvosok), amelyek korábban rejtve maradtak.

A honvédkórház alváslaborjában naponta száz alváspanaszokkal küzdő beteg fordul meg. Az emberek manapság sokkal tudatosabban közelítenek az alvásproblémákhoz. Az alvási kórképeket korábban tévesen neurózisnak vagy más idegi szindrómának azonosították. Ezek súlyos esetben szinte ellehetetlenítették a beteg hétköznapi életét, megfosztották munkaképességétől.

Az alvászavarok rendkívül sokfélék lehetnek, korántsem korlátozódnak az álmatlanságra, a lidérces álmokra és a komédiákban gyakran feldolgozott, a valóságban azonban igen veszélyes alvajárásra. Az úgynevezett nyugtalan láb szindrómában szenvedők például egész éjszaka öntudatlanul rugdosódnak az ágyban, nem csoda, hogy reggel fáradtabban ébrednek, mint ahogy este lefeküdtek. A leggyakoribb alvászavar az apnoe, amelynek legfontosabb tünete a nagyon súlyos horkolás. Az apnoés betegek légzése ki-kimaradozik alvás közben, ami oxigénhiányos állapothoz, extrém esetben akár szív- vagy agyi infarktushoz is vezethet.

Mit lehet hát tenni, ha alvászavarban szenvedünk, és ennek jellegét a laborvizsgálat is igazolta? Szakács Zoltán szerint ma már szinte mindegyik alvásbetegséget hatékonyan képes gyógyítani az orvostudomány. A terápia eszköze sokszor a gyógyszer, de korántsem mindig az altató. Gyakran az alvástól látszólag teljesen független kórkép áll a probléma hátterében, így nem feltétlenül az elalvást kell segíteni a kezeléssel. A súlyos apnoés esetek a légutakat nyitva tartó, a légzést segítő eszközzel, például az orra helyezendő oxigénmaszkkal kezelhetők, bár sokan idegenkednek attól, hogy arcukon efféle műszerrel aludjanak (persze a fulladásos rohamoknál sokszor ez is jobb).

Minthogy a népesség harmada szenved enyhébb-súlyosabb alvászavarban, nem csoda, hogy ennek kezelésében nagy üzletet látnak a konvencionális gyógyszergyártók ugyanúgy, mint a gyógyítás és az ezotéria határmezsgyéjén mozgó vállalkozók. Utóbbiak a gyógyszertörzskönyvezés költségeit megspórolva (és a hatásosság bizonyítását elbliccelve) általában táplálékkiegészítőként forgalmazzák „természetes” eredetű termékeiket. Bár e termékek nem feltétlenül mennének át a rendes gyógyszerektől megkövetelt szigorú teszteken, megvan az a vásárlói kör, amely csak rájuk esküszik. Vajon a növényi eredetű altatószerek valóban hatnak, vagy csak a hit révén fejtenek ki némi tudati hatást (amihez még csak hatóanyag sem kell)?

– A növényi eredetű altatószerek csak enyhébb alvászavar esetén lehetnek hatékonyak. Ez nem azt jelenti, hogy ne lennének valóban altató hatású növények, csak kérdés, hogy a belőlük kivont hatóanyagokat milyen termékként forgalmazzák – mondja Csupor Dezső gyógyszerész, a Szegedi Tudományegyetem farmakognóziai (gyógynövénytani) intézetének docense. – Vegyük például a macskagyökért (valeriánát). Készíthető belőle enyhe alvászavar esetén hatékony altató gyógyszer. Viszont ha étrend-kiegészítőként árulják, akkor a jogszabály egyenesen tiltja, hogy a készítmény a gyógyhatás kiváltására alkalmas koncentrációban tartalmazza a hatóanyagot. Magyarul elvileg nem hathat, ha betartják a törvényeket.

– A gyógyhatású készítményként, táplálékkiegészítőként forgalmazott szerek leginkább a placebohatás révén, az elalvási képtelenség miatti szorongás csökkentése útján hatnak – ért egyet Szakács Zoltán. – Vannak növények, amelyeknek egyértelműen van némi alvást elősegítő hatásuk. Amikor akut lelki nehézség miatt nem tud valaki elaludni, e szerek is működhetnek. De az olyan esetekben, amikor már komoly, hosszan fennálló baj van az alvással, a növényi készítmények általában meg szoktak bukni.

Ahogy a nevük is mutatja, az étrend-kiegészítők eredetileg az étrend hiányosságait voltak hivatottak pótolni. Tehát a jogalkotó által elvárt hatásuk nem gyógyító, hanem támogató jellegű. A forgalmazók ennek ellenére gyakran mégis a gyógyulni vágyókat tekintik legfőbb célcsoportjuknak, a termékkategóriát pedig a gyógyszerként nem engedélyezhető készítmények piacra juttatására használják. Bár tilos gyógyhatást tulajdonítani nekik, és a kezelendő betegséget sem lehet megnevezni a reklámjaikban, trükkös megfogalmazással és a törvény betűjének kijátszásával sokszor mégis megoldják, hogy aki efféle termékeket keres, rájuk is találjon. Nem azt írják rájuk, hogy gyógyítja az álmatlanságot, hanem azt, hogy népszerű az álmatlansággal küzdők körében.

Persze mindez nem azt jelenti, hogy ne lennének altató hatású növények.

– A két leginkább bizonyított, alvást segítő növény a már említett macskagyökér és a komló. Mellettük azonban több állat-, illetve humánkísérlet eredményei utalnak a citromfű, a levendula és a golgotavirág hatásosságára – sorolja Csupor Dezső, aki Ködpiszkáló című blogján rendszeresen foglalkozik gyógynövényekkel és étrend-kiegészítőkkel is. – Ezek hatóanyagai megtalálhatók gyógyszerekben és étrend-kiegészítőkben is. A krónikus alvászavart ezek nem gyógyítják, de például az időskori enyhe alvásproblémák kezelésére én először velük próbálkoznék.

További tartalmas és izgalmas olvasnivalók a Magyar Nemzet szombati Magazinjában, amely vasárnap estig megvásárolható az újságárusoknál.