Károlyi forradalma kezdte el kikövezni a Trianonhoz vezető utat

1918 októberére az Osztrák-Magyar Monarchia a teljes felbomlás szélére került. A háborús események és az ezek nyomán tartóssá vált nélkülözés tömeges elégedetlenségbe torkollott; október utolsó napjaiban a fővárosban és a vidéki nagyvárosokban egymást érték a tüntetések és a belpolitikai válság általános társadalmi robbanással fenyegetett. A Budapesten október 28-án kitört és a magyar történelembe őszirózsás forradalomként bevonult rapid eseménysor október 31-én gróf Károlyi Mihály, a néhány nappal korábban megalakult Nemzeti Tanács elnökének miniszterelnöki kinevezéséhez vezetett. Károlyi az állítólagos jó antantkapcsolataiban bízva az 1918. november 3-án parafált padovai fegyverszüneti megállapodás újratárgyalását kezdeményezte a belgrádi antant főparancsnokságnál, de a november 13-án aláírt diktátum-jellegű új megállapodás, illetve ennek következményei katasztrofálisnak bizonyultak Magyarország számára.

1918 október végén tört ki Budapesten az őszirózsás forradalom Forrás: Wikipedia

Jászi Oszkár, a polgári radikálisok vezetője  Fotó: Wikipedia

A testület egyben ellenkormánynak nyilvánítva magát és felállította a Katona-, a Diák-, illetve Munkástanácsot is. Ám az uralkodó, IV. Károly király ekkor még nem volt hajlandó a magát ellenkormánnyá nyilvánító Nemzeti Tanács vezetőjét, Károlyi Mihályt miniszterelnökké kinevezni, mert nem bízott a „vörös grófban”.

IV. Károly király koronázási díszben   Fotó: Wikipedia

A Monarchia felbomlását azonban IV. Károly reformkísérletei sem tudták megakadályozni; október 28-án kikiáltották a Csehszlovák Köztársaságot – amihez a Szlovák Nemzeti Tanács is csatlakozott-, október 29-én Zágrábban pedig Horvátország függetlenségét és a Délszláv Államszövetséghez való csatlakozását deklarálták.

Elszabadulnak az indulatok Budapest utcáin

A csehszlovák és a horvátországi események hatására Károlyi gróf önálló törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentben Magyarország függetlenségének kikiáltására. 

Károlyi mindent elkövetett, hogy rábírja IV. Károlyt miniszterelnökké való kinevezésére, 

de a király továbbra sem bízott meg a túlbuzgó grófban, hiszen a Nemzeti Tanács 12 pontja elvetette perszonáluniót. Ezért elhárította Károlyi Mihály ismételt próbálkozásait. 

IV. Károly eleinte elutasította Károlyi kormányfői kinevezését  Fotó: Wikimedia Commons

IV. Károly a Habsburgok magyar, nádori ágának fejét, József Ágost főherceget bízta meg azzal, hogy homo regiusként képviselje az uralkodót a kormányalakítási tárgyalásokon. 

József főherceg, aki tábornagyként az olasz front egyik sikeres harctéri parancsnoka volt, pontosan felismerte, hogy az országnak ebben a válságos helyzetében olyan miniszterelnökre van szüksége, aki biztos kézzel tud irányítani, valamint képes megőrizni az olasz frontról hazatérő honvédalakulatok intaktságát is. 

József Ágost főherceg idős korában  Fotó: Wikipedia

A főherceg helyesen látta ugyanis, hogy a Monarchia összeomlásának és az utódállamok megalakulásának napjaiban az ország határainak -akár katonai erővel való- biztosítása a legsürgetőbb feladat, éppen ezért az erre teljesen alkalmatlannak tartott Károlyi helyett Hadik János grófnak adott miniszterelnöki megbízást. 

Csaknem a bizonyosság szintjén állítható, hogy ha az erélyes és határozott Hadik gróf marad a miniszterelnök, úgy a november 3-án aláírt padovai fegyverszünetet követően az olasz frontról zárt egységekben hazaérkező honvédalakulatokat nem eresztik szélnek, hanem az országhatárokra vezénylik ezeket a harcokban megedződött katonákat.

Hadik János gróf, dezignált miniszterelnök  Fotó: Wikimedia Commons

 Arra a hírre azonban, hogy nem Károlyi kapott kormányfői megbízást, elszabadultak az indulatok Budapest utcáin, ami nem kis részt Károlyi, illetve a Nemzeti Tanács izgatásának hatására erőszakos, fegyveres zavargásokba torkollott. 

A tömeg elfoglalta a térparancsnokságokat, elfogták a városban tartózkodó magasabb rangú parancsnokokat, az utcákon inzultálták a katonatiszteket, akiknek letépték a rangjelzéseit, megszállták a stratégiai fontosságú pontokat, majd egy fegyveres különítmény – máig nem teljesen tisztázott hátterű körülmények között – a zuglói Hermina úti Rocheim-villában meggyilkolta Tisza István grófot, Károlyi gyűlölt ellenfelét. 

Gróf Tisza István a feleségével  Fotó: Wikipedia

A zendülésben részt vett katonák eltávolították csákóikról a sapkarózsákat, és ezek helyére őszirózsákat tűztek – erről kapta a nevét a forradalom is. A Budapestről érkező zavargások hírére a határozatlan IV. Károly október 31-én mégis a vele telefonon beszélő Károlyinak adott miniszterelnöki kinevezést, így érvénytelenítve Hadik gróf kormányfői megbízatását. 

Károlyi miniszterelnöki kinevezésével ugyan győzött az úgynevezett őszirózsás forradalom, de a „vörös gróf” kormányfővé tétele igen rossz döntésnek bizonyult az ország későbbi sorsa szempontjából.

Soha többé nem akarok katonát látni!

Az Osztrák-Magyar Monarchia képviseletében az uralkodó megbízásából Victor Weber Elder von Weben gyalogsági tábornok, az antant nevében pedig Pietro Badoglio altábornagy 1918. november 3-án írta alá az ellenségeskedéseknek véget vető fegyverszüneti megállapodást. 

1918 november elején minden fornton véget ért az első világháború  Fotó: Wikimedia Commons

A megállapodásban a győztesek Ausztria demarkációs határait úgy húzták meg, hogy Tirol, Karintia, Krajna, Isztria és Dalmácia kikerült az osztrák fennhatóság alól, de Magyarország vonatkozásában az a döntés született, hogy az olasz frontról visszavonuló honvédalakulatokat az ország történelmi határaira kell visszavonni. 

A fegyverszüneti megállapodás megkötésére az ekkor már miniszterelnök gróf Károlyi Mihály tudomásával került sor. 

Amennyiben az antant Magyarország egyes területeinek ideiglenes megszállását kívánta volna a békeszerződés aláírásáig, úgy ezt belefoglalták volna a padovai fegyverszüneti egyezménybe is. 

Károlyi is ismerte a padovai fegyverszünet részleteit  Fotó: Wikipedia

A Monarchia észak-olasz fronton állomásozó hadserege az egyezmény aláírása után szétesett, és az egységek nemzetiségük szerint kezdték meg a hazavonulásukat. A honvédség csapatkontingensei, az osztrák vagy a cseh alakulatokhoz hasonlóan zárt rendben, a tisztjeik vezetése alatt vonultak vissza Magyarországra. 

A katonák természetesen örültek annak, hogy hazatérnek, de a szigorú katonai fegyelem ekkor még nem bomlott fel, hanem változatlanul fennállt. 

Az olasz frontról hazaérkező magyar katonák  Fotó: Wikimedia Commons/Tormay Cécile

Károlyi úgy gondolta azonban, hogy Magyarország önállóságának hangsúlyozására az ország számára egyébként kedvező padovai fegyverszüneti megállapodás újratárgyalását kell kezdeményeznie az antantnál, mivel ragaszkodott ahhoz, hogy a függetlenné vált Magyarország önálló megállapodást kössön a győztesekkel, azaz nem tekintette érvényesnek a Monarchia nevében létrejött megállapodást. 

Ezért kormányának hadügyminisztere, Linder Béla ezredes útján november 6-án új tárgyalást kezdeményezett az antant Belgrádban székelő déli főparancsnokságánál. 

Károlyi új tárgyalást kezdeményezett az antanttal  Fotó: Wikipedia

Linder messze nem azt a vonalat követte, mint a katonai kérdésekben határozott Hadik János gróf, hanem a Károlyi-kormány önfeladóan liberális pacifista politikáját. Még november 2-án mondta el az Országház előtt összegyűlt és az új kormányra felesküdött tisztikar előtt azt a hírhedt beszédét, amelyben többek között kijelentette: 

Nem kell hadsereg többé! Soha többé nem akarok katonát látni! 

Az észak-olasz frontról hazaérkező katonavonatokat a Katonatanács képviselői fogadták a pályaudvarokon. A tisztek egyenruhájáról eltávolították a rendfokozati jelzéseket, a honvédeket pedig a „linderi gondolat” jegyében, szép beszédek kíséretében egyszerűen szélnek eresztették; az ország ezzel pedig elvesztette a maradék képességét is, hogy szükség esetén képes legyen megvédeni a határait.

Hogy süllyedhettek ilyen mélyre?

A magyar kormányküldöttség Károlyi gróf, miniszterelnök vezetésével november 7-én érkezett meg Belgrádba. Az antant-misszió épületében Franchet d’Espéry tábornok, főparancsnok és tisztikara fogadta a magyar küldöttséget a diplomáciai protokollnak megfelelően teljes katonai díszben. 

Franchet d'Éspery tábornok Fotó: Wikipedia

Az ezzel szemben túraruhákba és sportsapkákba öltözött magyar delegáció nevében Károlyi Mihály adta át a budapesti kormány írásba foglalt memorandumát, amit nagy hatásúnak szánt beszédében is összefoglalt az antant képviselői előtt. „ Ezt a háborút a feudális Magyarország csinálta … A Kossuth Lajos Magyarországa teljesen elnémíttatott … Most vagyunk először abban a helyzetben, hogy az Entente közvéleménye előtt a magyar nép igaz akaratát hirdessük” – hangsúlyozta a „vörös gróf” azt remélve, hogy beszéde meghatja az antant képviselőit. 

A Nemzeti Tanács tagjai   Fotó: Wikipedia

Franchet d’Éspery tábornok szótlanul, rezzenéstelen arccal hallgatta Károlyi beszédét, miközben szúrós pillantásokat vetett a budapesti delegáció sportruhás tagjaira. Miután Károlyi gróf befejezte a szívhez szólónak szánt monológját, a francia tábornok csak ennyit mondott: 

Hogy tudtak ilyen mélyre süllyedni? 

A jugoszláv fővárosban lezajlott tárgyalások igen rosszul sültek el Magyarország számára; a november 13-án aláírt megállapodás – szemben a padovai egyezménnyel – ugyanis már részletesen meghatározta azokat a történelmi magyar területeket, amelyeket át kellett adni, illetve biztosítani kellett az antant erők általi megszállásukat.

     Edvard Beneš volt a lefőbb szószólója a Monarchia szétrobbanátásának és Magyarország megcsonkításának               Fotó: Wikipedia

 Noha az egyezmény megfogalmazott bizonyos garanciákat, de ezek, mint utóbb kiderült fabatkát sem értek. A belgrádi egyezmény hírére, de arra is figyelemmel, hogy Magyarország ütőképes hadsereg híján védtelenné vált, a magyar területekre éhes utódállamok, sem a csehszlovák, sem a román, sem pedig a jugoszláv kormány nem volt tekintettel az antant-garanciára, és egyre mohóbb területi igényeket támasztottak a tehetetlenül sodródó Károlyi-kormánnyal szemben. 

Károlyi Mihály és felesége, Andrássy Katinka grófnő a száműzetésben Fotó: Wikimedia Commons

Ennek betetőzését az 1919. március 20-i Vix-jegyzék jelentette, amelyben az antant a románok által már teljesen megszállt Erdély mellett a Tiszántúli területek haladéktalan kiürítését és a Román Királyságnak való átadását követelte. 

Az ekkor már köztársasági elnök Károlyi Mihály azonban sok mindent már nem tehetett a Vix -jegyzék ellenében, mivel másnap, március 21-én Kun Béla és a kommunistái vértelen palotaforradalommal elmozdították a hivatalából. 

Kun Béla kikiáltja a Tanácsköztársaságot, 1919 március 21-én  Fotó: Wikipedia

A Károlyi-kormányok önfeladó politikája, majd az ezt felváltó Tanácsköztársaság 133 napos rémuralmának nemzetközi hatásai egyenes úton vezettek el a 1920 . június 4-ig, a kíméletlen trianoni országcsonkításig.

Károlyi Mihály kormánya:

• elvetette a Magyarország számára kedvező padovai fegyverszüneti megállapodást,
• amely az ország történelmi határait tekintette demarkációs vonalnak,
• ehelyett új megállapodás megkötését kezdeményezte az antantnál,
• a belgrádi megállapodás pedig már előírta magyar területek átadását,
• a magyar hadsereg nagyobb részének leszerelése viszont megnyitotta az utat,
• a szomszédos utódállamok még mohóbb területi követelésének érvényesítése előtt.