Általában a csapadékmennyiség mintegy fele (19,3 milliméter) hó formájában hullik. Ehhez képest múlt decemberben országosan alig hullott hó, csupán december 5-10. között, az is csak a magasabban fekvő területeken eredményezett 5-7 centiméteres hótakarót. Azóta csak január első hetében esett hó az országban, de csupán a legmagasabb hegyeken alakult ki hófolt.
A sokéves átlag szerint decemberben legalább három nap hullik hó. Az 1971–2000 közötti időszakban olyan is volt, hogy tizenegy decemberi napon havazott országos átlagban. A mostani szezonban volt olyan hely az országban, ahol öt nap volt hóesés decemberben, míg másutt egyáltalán nem havazott.
Lakatos Mónika ugyanakkor kiemelte: enyhébb telek régebben is előfordultak. Sőt tendenciájukat tekintve a múlt század elejétől a téli középhőmérsékletek országos átlagban 0,6 fokos melegedést mutatnak. A melegedéssel párhuzamosan pedig a hó aránya kisebb a téli csapadékban. Ez azzal jár, hogy ritkábban alakul ki tartós hótakaró, amely védelmet nyújt a szántóföldeknek. A hótakaró hiánya tavaszra a talaj kiszáradását fokozza, a száraz talajok tavasszal, a melegedés beköszöntével fokozhatják az aszály kialakulását – fejtette ki a szakértő.
Bonta Imre, az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzési főosztályának vezetője csütörtökön azt mondta: a hétvégén ismét az évszakhoz képest szokatlanul enyhe, tavaszias időre van kilátás, az ország déli részén 14-15 Celsius-fokos maximum-hőmérséklettel. Február közepéig nem várható jelentős lehűlés Magyarországon.
