Új értelmet nyert A diktátor

Egy okos, társadalomkritikus videoklipet készített az Ed Is On. Életre kel a posztmodern diktatúra 2.0.

Szóval, hajrá Ed Is On! S remélem, a srácok nem fognak leszállni erről a vonatról a jövőben sem!

Ha pedig eddig mindenki kibírta csacska eszmefuttatásom, ím, itt a várva várt alkotás, szíves fogyasztásra. A hajtás után pedig a zenekar énekes-basszusgitárosát, nem mellesleg a Katona József Színház oszlopos tagját, Tasnádi Bencét is kifaggattam a klipről.

– Már a szám dalszövege is egy kemény témavezetésű klipet ígért, s elképesztően szuggesztívre sikeredett a vizuális világa. Nekem egyből Chaplin A diktátor című filmjének kockái ugrottak be. Jó felé kapisgálok, ha előképet keresek?
– Megtisztel az asszociáció, de nem merült fel Chaplin filmje az előkészületek során. Egyszerűen arra gondoltunk, hogy a dalszöveget, mint afféle nihilista politikai programbeszédet elmondani, hatásos lehet. Forrásként inkább a tavalyi évad bemutatói, a Marat/Sade és a Kurázsi mama és gyermekei ihlettek meg.

– Picit a szövegnél maradva, az okos társadalomkritika üt a legjobban, már pedig A zene se szól pont ilyen. Vajon az emberek mennyire értik, mennyire figyelnek az ilyen típusú szövegre? Milyen visszajelzést kaptatok például ezzel a dalotokkal kapcsolatban?
– Nem érkeztek konkrét visszajelzések, hanyagolt számnak tűnt a lemezen, emiatt a menedzserünk kicsit aggódott is, miért pont ebből szeretnénk klipet csinálni. De makacs voltam, mert úgy éreztem, magyarázatra szorul a dal, szerettem volna még érthetőbben kifejezni magam. Ennek ellenére, azt hiszem, éppen azoknak a figyelmét fogja elkerülni, akiknek meg kellene hallaniuk, miről szól. Ahogyan ez lenni szokott. Haha!

– A ’90-es évek óta szépen lassan kikoptunk a fogyasztói társadalmunkat és akár a politikai berendezkedésünket tényleg parádésan kritizáló dalszövegekből. Ezen ti változtatnátok? Egyáltalán lehet-e változtatni? Nagyon úgy érzem ugyanis, hogy a zeneszemét nem akar okosan elgondolkodtatni.
– Ha akarnánk, se tudnánk ezen változtatni. Ami bugyuta, tingli-tangli, felszínes, az mindig népszerűbb lesz annál, ami némi gondolkodásra szólítja a szellemet. Ezzel nincs baj, mert ha Máté Péterre vagy Szécsi Pálra gondolok, az egyszerű is tud igényes és zsigeri lenni. Nagyobb probléma, hogy a manapság elszabadult bugyutaság, végtelenül elgondolkodtatónak hiszi magát.

– Egy picit az alkotómunkáról is szót ejtve, hogyan állt össze a klip forgatókönyve? Mennyit izzadtatok vele? Hol vettétek fel és mennyi meló volt, hogy ez legyen a végeredmény, amit látunk?
– Tóth Gergely rendezővel kétszer találkoztunk előzetesen. Ötleteltünk, referenciákat nézegettünk, és megállapodtunk az alapokban: utcai bunyókat, katonai felvonulásokat fogunk vetíteni a zenekarra és a jelenlévőkre, s ehhez a Katona József Színház díszletét szemeltük ki kényelmi és anyagi megfontolásból. Szerettük volna továbbá, ha a látvány valamiképpen megidézné a középkori haláltánc műfaj motívumvilágát. Tartottunk egy terepszemlét, ahol az operatőr megálmodta ezt a monokróm színhatást, melynek segítségével a különböző vetítendő videókat össze tudtuk vasalni az élő képpel. Összesen 14 órát forgattunk egy nap leforgása alatt, két részletben, mert este előadás volt a színházban, így öt óra szünetre kényszerült a stáb. Amúgy a videók zöme a bámészkodók telefonjaival spontán rögzített, majd youtube-ra feltöltött, rossz felbontású anyag, de az erőszakot annyira imádják az emberek, hogy meg merem kockáztatni, a klip soha nem lesz olyan nézett, mint az eredeti videók bármelyike. Ne legyen igazam!

– Nemrég két új tag (Héjja Kati és Szilágyi Marci) érkezett a zenekarba, épp ezért meg kell kérdeznem, rajtad kívül a csapat többi tagjának a klipben végig zsákkal letakart fejei finom utalás minderre?
– Örülök a kérdésnek, mert tartottam tőle, hogy többen a fejemre olvassák majd, hogy koncepciónak álcázva orvul zsákokat húzok a zenészekre. Ennek több oka volt. Egyrészt, hogy a hangfelvételen még az előző két tag játszik, s ugyan áldásukat adták a klipre, el akartuk kerülni az esetleges félreértéseket. Másrészt mivel fogalmunk sem volt, mi sül ki ebből a vízióból, a frissen csatlakozott zenészeket nem akartam kitenni annak, hogy arcukat adják a mániámhoz. Ódzkodtunk egyfajta civilségtől is, Szabolcsról (a banda gitárosa) például tudom, hogy nem kedveli a kamerát, számára bőven elég, hogy szerelme, a Fender Stratocaster megcsillan a projektorfényben. Harmadrészről pedig, nem utolsósorban, erős benyomást akartunk kelteni, így.

„A műsor pedig a VUK zenekarral folytatódik, amely titános hete alatt hozza el legújabb, háromszámos kislemezét. Az online premier eseményéhez ITT lehet csatlakozni, ahol addig is egy csomó érdekes dolgot lehet megtudni az egészről. Gyertek, legyünk minél többen!”

Felhívás

Akarod hallatni a hangod?

Ha elég erőt, legfőképp elég kitartást érzel magadban, és úgy gondolod, szívesen csatlakoznál az Ígéretes titánok gerillaakciójához, nosza, itt az alkalom. Mivel ennyire megnövekedett az igény, szívesen várom olyan ifjú titánok jelentkezését, akik komolyan gondolják, írnának ezekről a csapatokról, és képesek arra, hogy egyedi kreativitásukat elővéve, saját kútfőből mondjuk nem Dosztojevszkij-hosszúságú, de mindenképp szürkeállományt igénylő, néhány ezer karakteres, bemutató-zeneelemző érzésanalíziseket írjanak két nyelven, angolul és magyarul, elsősorban Tumblr-csatornánkra.

Ha érdekel, és kipróbálnád magad, hajrá!

Szívesen veszem a jelentkezéseket, de azt azért le szeretném szögezni, komoly, valóban írni akaró és kitartó, nem tiszavirág életű arcokra lenne szükség. Ha úgy érzed, ez érdekel, és kipróbálnád magad, Facebookon vagy a [email protected] címen is megteheted. Írj bátran, a jelentkezéseket szeretettel várom.