– A klip egy amolyan klasszikus szakítás szitu, a srác lelép, némi teátrális kulcsjelenet, a vége dráma. Mégis picit azt érzem, az is ott ólálkodik a sorok között, hogy valahogy mintha mindenki egyre önzőbb lenne. Képtelen arra, hogy a húzd meg, ereszd el mentén megértse, tolerálja a másikat. Csak a türelmetlenség, követelőzés megy, ti pedig a zenélést választjátok. Jó irányba kapiskálok?
– Igen, átment az üzenet. Ati írja a dalszövegeinket, mivel ő énekli el, így a leghitelesebb. Az őt foglalkoztató érzésekről, élethelyzetekről írja a szövegeit, amivel mi is azonosulni tudunk. Ezek nem világmegváltó dolgok, csupán érzések, amiket közvetítünk, és rábízzuk a közönségre, kinek, mi jön át belőle.
– Két és fél éve állt össze a banda. Ezek szerint sok vért izzadtatok már? Mennyire élet-halál harc áldozatot hoznotok a zenélésért?
– Alapvetően ez egy „hobbi” zenekar, amit azért komolyabban veszünk egy sima hobbinál, és mindenkinek megvan a maga civil élete a zenekar mellett, de úgy érzem, megtaláltuk az egyensúlyt, hogy egyik világunk se sérüljön. Akadnak persze próbaszegény időszakok is a zenekar életében, amikor nem tudunk annyit próbálni, de amint visszakerülünk a megszokott kerékvágásba, ugyanolyan lelkesedéssel és hatékonysággal folytatjuk a munkát, mint előtte.
– Visszakanyarodva a klipre. Honnan jött ez a szakítós, keserédes szomor összegereblyélése egy zenekari próbátok jelenetével?
– A klip rendezője és operatőrje, Gárdonyi Dani barátunk írta a forgatókönyvet, miután többször meghallgatta a dalt. Nekünk annyi volt a kérésünk, hogy a végeredmény egy történetet elmesélő és egy arculatklip között legyen valahol félúton. Mivel nem vagyunk még ismert zenekar, fontos, hogy arcokat is tudjanak csatolni a zenéhez az emberek, de közben egy történet is kerekedjen belőle. Szóval nagyon ügyesen belefűzte a zenekari próbát is a sztoriba.
– Mennyi idő alatt hoztátok össze az egészet, hogy a végeredmény ez legyen, amit most láthatunk?
– A forgatókönyv megírásáról nem tudok nyilatkozni, de a forgatások egy szombat kora reggeltől késő estig, illetve egy vasárnap délelőtt zajlottak. Nagyon jól szórakoztunk közben, először voltunk ilyen helyzetben, de Ati és a kedvese, Fanni, a főszereplő lány, hamar feloldódott, és profin hozták az operatőri instrukciókat. Nem is gondolná az, aki nincs benne ebben a filmes világban, hogy egy négyperces kisfilmhez 16-18 órát kell forgatni, és egy 4-5 órás anyagból kell összevágni a végeredményt. Ez a munka még körülbelül egy hónapig tartott.
