– 2009-ben kezdtünk el George Shillinggel dolgozni, amikor meghívást kaptunk az Egyesül Államokba, egy clevelandi lemezkiadó stúdiójába. Ahol a zenekar első lemezkiadó által kiadott nagylemezét készítettük el. Ekkor vettük fel vele a kapcsolatot. Küldtem neki néhány demót, s ráharapott. Megtetszett neki a zenénk, így elkezdődött a közös munka. Két nagylemezen dolgoztunk már együtt, s azt kell mondjam, minden dalban pontosan azt a hangzásvilágot hallom, amit szeretnék. Dávid Pistit pedig nagyon régóta ismerem, hiszen mindketten gyulaiak vagyunk. Nagy tehetségnek tartom és már évekkel ezelőtt kinéztem őt egy közös dalra. Fantasztikus népi ízzel kezeli a hegedűt, ezért amikor írtuk a Már nemet, ami egy nagyon érzelmes dal, egyértelművé vált számomra, hogy Pisti játéka teszi fel majd az i-re a pontot.
– Ha picit kukacoskodni akarok, érdekel, hogy ugyan vannak angol nyelvű dalaitok, ám azért a fő csapásirány a magyar, miért angol bandanév (Dirty Slippers – Piszkos papucsok – a szerk.) mellett tettétek le a garast?
– Gimis zenekarként kezdtük, Oasis-, Green Day-, Ramones-feldolgozásokkal. Akartunk valami vicces és lázadó nevet. Amire azonban feleszméltünk már a Petőfi Csarnokban léptünk fel, valamint médiajátszásaink és remek koncertek voltak mögöttünk, így maradtunk a név mellett annak ellenére is, hogy idő közben a magyar nyelvű dalok felé fordultunk. Persze időközben kiderült, hogy nem volt rossz döntés, hiszen túl vagyunk két európai turnén, romániai, szlovákiai fellépéseken is, ahol helyieknek játszottuk az angol nyelvű műsorunk.
– Visszakanyarodva az akusztik témakörre. Épp egy ilyen turné kellős közepén álltok, erre mennyiben készültetek másképp, mint egy sima koncertkörútra? Mi az amiből „spórolni kell”, vagy épp „rá kell erősítenetek”?
– Teljesen más egy ilyen koncert, sokkal intimebb a hangulata, így vissza kell venni a közönségénekeltetést, a keményebb dalokat. Újra kellett értelmezni a dalokat úgy, hogy egy ülős koncerten is megállják a helyüket, mindössze zongora-akusztikus gitár kísérettel. Sokkal nagyobb hangsúlyt kap ezeken a fellépéseken a dalszöveg és az ének. Közel áll hozzánk ez az unplugged dolog, nagyon szeretjük, így apróbb finomításokra volt csak szükség. Azt vettük észre, hozott egy új közönséget a zenekarnak, ami remek dolog és megtisztelő. Nekem egyedül az a szokatlan, hogy ilyenkor nem dübörög mögöttem a dobcucc és a basszus.
