Ingatlanfejlesztésre alkalmas nagyobb területű telkek forgalma az idei első kilenc hónapban igen jelentősen emelkedett: itt tavalyhoz képest 50 százalékos volt a bővülés. Ennek hátterében azonban inkább az alacsony bázisérték áll, lévén a válság évei alatt szinte alig épültek lakások.
Egyelőre csak kormányzati ígéret szintjén jelent meg az új építésű lakások áfakulcsának csökkentése, de a rendelkezés komoly változásokat hozhat mind az új, mind pedig a használt lakások piacán. Ennek oka, hogy a jelenlegi fellendülés szinte teljes egészében a használt lakás eladásának köszönhető, lévén az új építésű lakáspiac strukturális problémákkal küszködik. Közülük az egyiket az okozza, hogy árukat 27 százalékos áfa terheli. Emiatt a fejlesztői bevételek olyan alacsonyak, hogy sok esetben nem is éri meg elindítani a beruházást. Így bár kereslet lenne az új lakásokra, de a lakásépítési statisztikák mégis csökkenést mutatnak: az idei év első három negyedévében országos szinten 9, Budapesten 21, a vidéki városokban 4 százalékkal csökkent a használatba vett lakások száma, az egy évvel korábbi értékhez képest. Ezzel meg is torpant a tavalyi év elején látott növekedés. A 2015-ben eddig átadott lakások száma a válság előtti, 2007-es szintnek csak mintegy ötödét teszi ki.
Ugyan az áfacsökkentés rövid távon valóban adóbevétel-kiesést okozna, de ez nem tartana sokáig, lévén az e miatti alacsonyabb árak vélhetően növelnék a keresletet és az eladott lakások számát, az értékek pedig fél-egy éven belül kiegyenlítődnének.
