Óriási különbségek a lakásárak között

A lakások másfél éve drágulnak, de nem mindenhol ugyanúgy. Mutatjuk, hol milyen változások történtek.

Úgy tűnik, a válság évei jóval kevésbé viselték meg Budapest drágább kerületeit, mint az olcsóbbakat. Előbbiekben az árcsökkenés sokkal kisebb volt, ezért az árak már most meghaladják a 2008-as szintet. Ugyanakkor az olcsóbb, áresést jobban elszenvedő helyszíneken az ingatlanok értéke még messze elmarad a válság előttitől.

A fővárosi kerületekben megfigyelt tendenciák a megyékre is igazak: a drágább helyszíneket jóval kevésbé érintette a válság, sőt a nyugati megyék kivételezett helyzetben vannak, itt a recesszió éveiben is növekedtek az árak. Emiatt van az, hogy a jelenlegi lakásárszintek a nyugati megyékben már meghaladják a válság előttit. Az ellenpólust Észak- és Kelet-Magyarország megyéi képviselik, ahol a legkisebb árakhoz a legnagyobb zuhanás társult. Itt ma is jóval a korábbi szintek alatt mozognak az árak.

Az idei harmadik negyedévében bő 3000 lakásépítési engedélyt adtak ki, január és szeptember között összesen 8616 ilyen dokumentum látott napvilágot. Ez 1000-rel haladja meg a tavalyi év első kilenc hónapjában regisztráltat, ami 24 százalékos növekedést jelent. Az emelkedés tehát látszik az engedélyek számában, de ez továbbra is messze elmarad a válság előtti szintektől.

Az átadott lakások száma nagyjából a megelőző két negyedév szintjén alakult a július és szeptember közötti időszakban, 2014 azonos időszakához viszonyítva azonban csökkenést mutatott. Ez számszerűleg azt jelenti, hogy az év első kilenc hónapjában összesen 4657 új lakás készült el, ami meghaladja a mélypontnak számító 2013-as év azonos időszakban használatba vett lakások számát, de elmarad a tavaly átadott 5144 otthontól. A fejlesztések tehát nagyon lassan indulnak be.

Budapesten az országos átlagnál nagyobb mértékben növekedett az építési engedélyek száma az év első kilenc hónapjában: a bővülés több mint 73 százalékos volt az előző év azonos időszakához képest. Ebben nagy szerepet játszott az első negyedévben tapasztalt engedélyszám megtriplázódása, illetve a harmadik negyedévben is 45 százalék fölötti emelkedés. Új lakások azonban továbbra sem nagyon épültek a fővárosban: mindössze 1163 használatbavételi engedély született január és szeptember között, ami 21 százalékkal elmarad a tavalyi év azonos időszakától.

A lakáshitelezés továbbra is erős, sőt 2015 harmadik negyedévben az előzőekhez képest is jelentősen bővült: a kihelyezett forintlakáshitelek értéke ebben a három hónapban már meghaladta a 110 milliárd forintot, ami 43,5 százalékos emelkedés a második negyedévhez képest. Szeptemberben a lakáshitel-kihelyezés túllépte a 40 milliárd forintos értékhatárt, de az előző hónapban is stabilan 30 milliárd forint felett alakult.

A lakáscélú forinthitelek átlagos hiteldíja tovább csökkent az idei év harmadik negyedében: szeptemberben átlagos hiteldíjmutató már csak 5,6 százalékos volt.