Ki még nem pukkadt, de már ereszt az albérletlufi

Megállni látszik a fővárosi albérletboom, az utóbbi időben már nem emelkedtek az árak. De persze vannak kivételek.

Bár a lakáspiacot január óta a csok tartja lázban, de ez elsősorban az új lakások piacára hat, arra is csak hosszabb távon. Közben a többi szegmensben is változások vannak, így például a múlt évben jelentős élénkülést elkönyvelő albérletpiacon, ahol trendforduló jelei látszódnak. Legalábbis erre utal az Ingatlan.com friss összesítése, amelyben több mint 5 ezer hirdetés alapján a kiadás szempontjából legnépszerűbb 50-70 négyzetméteres téglaépítésű lakások február elején meghirdetett bérleti díjait vetették össze a tavaly februári árakkal.

A végeredmény szerint idén február elején az országos átlag szerint egy 50-70 négyzetméterest lakást havi 150 ezer forintért kínáltak a tulajdonosok, ami 7 százalékos növekedést jelent. „Ez első látásra azt mutatja, hogy folytatódik a tavalyi drágulás, ám a részletes adatokból látszik, hogy más a helyzet. Az országos átlagot ugyanis nagyon felhúzzák a magas budapesti árak, miközben a fővárosban megállni látszik a bérleti díjak tavalyi, már-már irreális szintet megütő növekedése” – emelte ki Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Az ingatlanhirdetési portál adatai szerint február elején egy 50-70 négyzetméteres fővárosi lakást átlagosan 160 ezer forintért hirdettek, ami megegyezik a tavaly februári értékkel. Elsősorban ez utal arra, hogy megállt a drágulás. Vannak persze kerületek, amelyek a fővárosi átlagárak stagnálása ellenére kiugró áremelkedést értek el. „A XIII. kerületben 140 ezerről 172 ezer forintra, azaz 23 százalékkal nőttek a bérleti díjak a kínálati piacon. A XI. kerületi lakások esetében 15 százalékkal 150 ezer forintra emelkedtek az összegek tavaly február óta. A VIII. kerületben pedig 14 százalékkal 160 ezer forintra nőtt az átlagos havi díj\" – ismertette az eredményeket Balogh László. A szakember hozzátette, hogy a budai városrészek közül a II., a III. és a XII. kerületekben csökkentek a bérleti díjak. A múlt év februárjában a havi átlagos bérleti díj az említett budai kerültekben 169-173 ezer forint volt, míg most 150 ezer forintra mérséklődött az átlagos díj mindhárom kerületben. A legdrágábban az V. kerületben kínálják a kiadó lakásokat, egy 50-70 négyzetméteres lakásért 200 ezer forintot kérnek, ez megegyezik a tavalyi adattal.

A megyeszékhelyek és megyei jogú városok piacát vizsgálva kiderült, hogy Győr, Sopron és Székesfehérvár számít a legdrágábbnak, mindhárom városban 120 ezer forint volt az 50-70 négyzetméteres lakások bérleti díja. Ez Győr esetében nem jelent változást tavaly februárhoz képest, Sopronban és Székesfehérváron azonban 4-10 százalékos csökkenésnek felel meg. Érdemes kiemelni azonban, hogy Székesfehérváron csak éves összevetésben következett be csökkenés, ha a múlt év júliussal vetjük össze a mostani díjakat, akkor 30 százalékos a növekedés.

A bérleti díjak alakulásáról Balogh László azt mondta, hogy 2015-ben erős emelkedés ment végbe, amiben szerepet játszottak az adásvételek harmadát kitevő befektetési célú ingatlanvásárlások és a kereslet növekedése is. Ugyanakkor a februári adatok arra utalnak, hogy megállt a díjemelkedés a bérleti piacon. Az árak stagnálásában, egyes területeken bekövetkezett csökkenésében két tényező játszik fontos szerepet. Az egyik a kereslet mérséklődése: januárban a kiadó lakásokra történő keresések száma 9 százalékkal csökkent a tavaly januárhoz képest.

A szakember szerint a kereslet visszaesését nehéz területileg behatárolni, de ennek hatása az árakra egyértelműen érezhető. A bérleti díjak további növekedését gátolja a kínálat bővülése is: február elején országos szinten és a fővárosban is 29 százalékkal több kiadó lakás volt, mint egy évvel korábban. A növekvő kínálat és a januárban tapasztalt mérséklődő kereslet a piaci törvényszerűségeknek megfelelően az árnövekedés megtorpanását eredményezte.

Azt egyelőre nehéz megmondani, hogy tartósan véget ért-e az áremelkedés a fővárosi és az országos albérletpiacon, mindenesetre a fővárosban a megtorpanás jól látható a kínálati árakon. „A következő időszakban elképzelhető, hogy a pár napra kiadott lakáshotelek veszítenek jelentőségükből, és inkább hosszú távú lakáskiadás veheti át a főszerepet a piacon. Ez pedig hozzájárulhat a bérleti díjak stabilizálódásához” – fogalmazott Balogh László. A szakember úgy látja, a következő időszakban egyre inkább az új lakások piacára helyeződik a hangsúly, többek között a csok keresletélénkítő hatása miatt.