A teljes hitelállomány 63 százaléka a bankoknál, 27 százaléka a jelzáloghitel-intézeteknél, több mint 7 százaléka a lakás-takarékpénztáraknál, 3 százaléka pedig a takarék- és hitelszövetkezeteknél koncentrálódott – tették hozzá.
Kiemelték: 2014 végén a lakáshitel-állomány 52 százalékát a devizaalapú lakáshitelek tették ki, ez az arány a devizahitelek forinthitelre váltása után tavaly decemberre 0,2 százalékra, 6,8 milliárd forintra esett vissza.
Arra is rámutattak, hogy a hitelek minősítésében pozitív változás történt tavaly, a problémamentes hitelek aránya 7 százalékponttal 86 százalékra emelkedett, miközben a külön figyelendők közel 7 százalékponttal 5 százalékra, az átlag alatti minősítésűek pedig 1,5 százalékponttal csökkentek. Tavaly év végén 31 ezer hiteladósnak volt 31–60 nap közötti törlesztési késedelme, 62 ezer adósé azonban a 61 napot is meghaladta.
Tavaly több mint 75 ezer lakáshitelt folyósítottak, 361 milliárd forint értékben, a hitelek száma 2 százalékkal, összege pedig 42 százalékkal, 108 milliárd forinttal nőtt az előző évhez képest.
A KSH szerint a lakáshitelezésben továbbra is a használt lakások vásárlása dominált, három folyósított lakáshitelből kettő ezt a célt szolgálta. A használtlakás-vásárláshoz folyósított hitelek összege tavaly 251 milliárd forintra bővült, 37 százalékkal haladta meg a 2014-es értéket. Az újlakás-vásárláshoz nyújtott hitelek száma 44 százalékkal csökkent, míg egy új lakás vásárlására folyósított hitel összege átlagosan 3,5-ről 5,8 millió forintra nőtt.
A lakáscélú hitelek átlagos futamideje 2014-ben 13,3 év volt, ez tavaly év végére már megközelítette a 14 évet. A lakásépítési hitelek futamideje a leghosszabb, közel 16 év, ezt az új lakások vásárlási hitelei követik 15,2 évvel, de a futamidő a használt lakások hiteleinél is megközelíti a 15 évet.
