Felpörögtek a kilakoltatások

Márciusban és áprilisban csaknem annyi adósnak kellett elhagynia otthonát, mint korábban egy év alatt.

Több mint félezer kilakoltatás történt az elmúlt két hónapban – derült ki a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar lapunknak adott tájékoztatásából. Az adósokat március óta nem védi kilakoltatási moratórium. A nem devizahiteles – hanem például közműtartozások miatt nehéz helyzetbe került – adósokra december elsejétől, a devizaügyletek miatt bajba kerültekre viszont már régebb óta vonatkozott a tiltás. Utóbbiakat a rájuk vonatkozó speciális devizahiteles-jogszabályok miatt nem lehetett utcára tenni, ám két hónapja már ők sincsenek biztonságban.

A köztestület adatai szerint összesen 545 ingatlan-birtokbaadás történt április 28-áig. A legtöbb (255) esetben bírósági határozat alapján lakoltattak ki tulajdonosokat. Számos ingatlanból azután kellett távoznia az adósnak – összesen 244 esetben –, hogy önálló bírósági végrehajtó árverezte el a lakást, majd kilakoltatta korábbi tulajdonosát. A hatósági személyeknek akadt dolguk az önkényes lakásfoglalókkal is, 39 alkalommal intézkedtek a végrehajtók velük szemben. Továbbá 6 olyan kilakoltatás történt, ahol pénzintézet eladta az ingatlant adósa feje fölül, ez esetben a végrehajtó csupán az ingatlan kiürítéséről intézkedett. A több mint ötszáz kilakoltatás egyébként azért figyelemre méltó, mert a végrehajtói kar korábbi adatai szerint például 2012-ben egész évben 700 lakóingatlant adtak birtokba sikeres árverést követően.

Egy évvel később – 2013-ban – ez a szám 550-re csökkent, majd 2014-ben moratórium lépett érvénybe, tavaly pedig a tilalom részleges feloldása után ismét körülbelül 600 ingatlant ürítettek ki. A statisztikák alapján tehát az elmúlt két hónapban csaknem annyi kilakoltatás történt, mint korábban egy év alatt.

Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke az adatokról szólva lapunknak úgy nyilatkozott, a nagyszámú kilakoltatás annak köszönhető, hogy az elmúlt két évben a törvények és a moratóriumok védték a devizahiteleseket, a márciusban lejárt tiltás után pedig a végrehajtók sok leállított eljárást újraindítottak. Az elnök ettől függetlenül a lakáskiürítések számának csökkenését várja. Kérdésünkre elmondta azt is, hogy az elmúlt két hónapban az esetek 30 százalékában kellett ténylegesen is intézkednie a végrehajtóknak a kilakoltatás ügyében.

Az adósok 70 százaléka az önálló bírósági végrehajtó vagy hitelezője felszólítására önként kiköltözött ingatlanából. A köztestület honlapja szerint közel 15 ezer ingatlan vár árverezésre. Ezek közül körülbelül 3500 ingatlant már megpróbáltak elárverezni egyszer vagy kétszer, de sikertelen volt a licitálás. A legtöbb ingatlant viszont – csaknem 12 ezret – már harmadik alkalommal tűzték ki árverése. Utóbbi adat pedig arra utal, hogy nem kapkodnak a vevők végrehajtás alá került ingatlanok után.

Említést érdemel a kilakoltatások nagy számával összefüggésben, hogy korábban több szakértő is a magáncsőd intézményének felfutását várta a kilakoltatási moratórium lejártától. Azonban számításuk a jelek szerint nem vált valóra.

Mint arról beszámoltunk, az Igazságügyi Minisztérium tájékoztatása szerint a csődvédelmi rendszer április 18-i adatai alapján mindössze 365 magáncsődeljárást kezdeményeztek. Ez azért különös, mert korábban a bankszövetség és a Magyar Nemzeti Bank is több tízezerre becsülte azok számát, akiknek mentőöv lehet az intézkedés. Számos adós ehelyett a bíróságon küzd igazáért. Az Országos Bírósági Hivatal statisztikái alapján körülbelül 20 ezer le nem zárult devizahiteles-ügy van országszerte a bíróságokon. Ezek közül 12 ezer folyamatban van, csaknem 8 ezer ügy pedig még fel van függesztve a korábbi jogszabályok alapján. 2013 óta több mint ötvenezer ügy indult a bíróságokon.