Ugyan még vannak országok, amelyeknek ingatlanpiaca nem teljesen heverte ki a válság hatását, Németország és Ausztria már régóta túljutott ezen. Jól mutatja ezt, hogy Németországban 2013 és 2014 között 2,5 százalékos volt az áremelkedés, míg 2015 és 2014 között már 4,7 százalékos – derül ki az FHB Lakásárindexéből. A magas árak miatt az elemzők már buborék veszélyére is figyelmeztetnek: az alacsony hitelkamatok miatt egyre többen inkább már vesznek, mintsem bérelnek lakást, illetve a banki betétek helyett is egyre többen fektetik pénzüket ingatlanba. A Német Szövetségi Bank 2014-ben már adott is ki figyelmeztetést az árak drasztikus emelkedése és a nagyobb városok ingatlanjainak túlértékelődése miatt.
Ide kapcsolódó hír az is, hogy az országban a lakásárak emelkedése szorosan összefügg az egyre növekvő bérleti díjakkal, amelyet például Berlinben úgy kívántak korlátozni, hogy maximálták az ingatlanokért kérhető havi összegeket. Hátulütője persze ennek is van: a korlátozások miatt kevesebb lakás épül, ami miatt a kínálat csökken, emiatt pedig az árak ugyanúgy emelkednek, mint annak előtte. Más elemzések szerint a német lakáspiacon nem kell buboréktól tartani, mert az árak még nemzetközi és történelmi összehasonlításban is alacsonyak. E vélemény szerint a piac mostani felfutással inkább a normális szintjéhez tér vissza.
Ausztriában a lakáspiac szintén lendületet kapott, és míg 2014 utolsó negyedéveit a korábbi nagy növekedés után az árak csökkentek, addig tavaly ismét emelkedés történt: az otthonok értéke az év első három hónapjában 4,5 százalékkal megugrott.
Az Egyesült Királyságban a korábbi évekhez hasonlóan továbbra is drágultak az ingatlanok, bár a növekedés mértéke folyamatosan csökkent: 2015 és 2014 között a változás már csak 5,6 százalékos volt a korábbi 10 százalék helyett. Ha a londoni lakáspiacot külön nézzük, akkor azt látjuk, hogy az ismét szárnyakat kapott: míg 2015 februárjában átlagosan 488 ezer fontba került egy lakás, addig decemberben már 530 ezer fontba, tehát átszámítva több mint 210 millió forintba. Az országban lakást nagy átlagban 120 millió forintnak megfelelő fontért lehet venni, míg Walesben ugyanez az érték 70 millió, Skóciában 75 millió, Észak-Írországban pedig valamivel több mint 60 millió forint.
A tavalyi év első háromnegyedében az európai piacokon a drágulás éllovasának Magyarország számított 14 százalékos árnövekedésével, a második helyen pedig Svédország volt a maga 9,6 százalékával. A negyedik negyedévben csere történt, a svédek akkor maguk mögé utasítottak bennünket.
A svédeknél tavaly azért volt komoly a drágulás, mert jegybankjuk negatívra vágta az alapkamatot, ami az ingatlanok felé tolta a pénzeket. Ráadásul egyes helyeken komoly túlkereslet alakult ki, ami ugyancsak megdobta az árakat. Nálunk a fő ok az volt, hogy piacunk a svájcifrank-alapú kölcsönökből adódó problémák miatt eleve később talált magára: az emberek tulajdonképpen csak tavaly kezdtek érdemben ingatlant vásárolni, mellé pedig hitelt felvenni, támogatást igényelni. Ezeket a hatásokat, illetve a drágulásban játszott szerepüket korábbi cikkünkben bővebben is bemutattuk.
Svédországban az idei első negyedévben átlagosan 87 millió forintnak megfelelő svéd koronáért cseréltek gazdát az ingatlanok. Az országon belül messze Stockholm számított a legdrágábbnak: itt 180 millió forintnak megfelelő svéd koronával kellett rendelkeznie annak, aki egy átlagos lakást meg akart venni. Jól látszik tehát, hogy míg drágulásban hozzájuk igen hasonlatosak vagyunk, addig ingatlanjaink árának nem sok köze van egymáshoz.
Hozzánk és Svédországhoz hasonlóan Írországban is drasztikus drágulás történt az elmúlt esztendőben, ennek növekedési üteme megközelítette a 10 százalékot. Írországban, Dublin belvárosában átszámítva 74 millió forintba került egy átlagos lakás a tavalyi év harmadik negyedévében, de a legdrágábbnak számító déli részen elérte 156 millió forintot is ez az érték. A fővároson kívül az országban jóval alacsonyabb összegeket kérnek a ingatlanokért: Carlowban például már 43 millió forintnak, míg Waterford megyében 54 millió forintnak megfelelő euróért lehet lakást kapni.
Noha nem olyan komoly mértékben, tavaly Csehországban és Bulgáriában is elkezdtek növekedni az árak. Előbbinél a 2014-es 2,7 százalékos drágulást átlagosan 3,1 százalékos követte 2015 első 9 hónapjában, míg Bulgáriában a korábbi 1,6 százalék helyébe 2,8 százalékos áremelkedés lépett.
Mostanra bebizonyosodott, hogy Portugália, Spanyolország és Szlovákia lakáspiacai is elkezdtek helyrebillenni. Portugáliában például a 2014-es 1,1 százalék helyett 2015-ben már 2 százalékkal nőttek az árak az előző év átlagos szintjéhez képest, és javulás történt Szlovákiában is.
A 2008-as válság egyik legnagyobb vesztesének számító Spanyolországban egészen 2014 harmadik negyedévéig estek az árak, összesen több mint 30 százalékot veszítettek értékükből az ingatlanok, de a csökkenés tavaly már növekedésbe fordult át.
Románia csatlakozása a válságon túljutott országok köréhez még kérdéses: itt 2014-ben még estek az árak, de 2015 januárja és szeptembere között már 3,5 százalékos drágulás történt az előző év azonos időszakához képest. Kérdés azonban, hogy ez mennyire lesz tartós, lévén a növekedés főként az év első negyedévének köszönhető, ezt követően az árak ismét esni kezdtek.
Ugyan Európa lakáspiacainak többsége már talpra állt, néhány kivételes országban ez még nem történt meg. Egyes helyeken ugyan nagyon közelinek tűnik a fordulópont, de a lengyel, valamint a francia piac is inkább helyben jár, a súlyos gondokkal küzdő Görögországban pedig továbbra is csökkennek az árak. Utóbbi helyen a tavalyi év első kilenc hónapjában további 5 százalékot esett az ingatlanok értéke, míg Lengyelországban tavaly a 2014-es átlagos árakhoz képest történt 1,6 százalékos árcsökkenés.
Franciaországban az árak esése egyértelműen folytatódott tavaly, a lakások 1,7 százalékot vesztettek értékükből az év első 9 hónapjában. Olaszországban is lefelé mennek az árak, bár annyi változás azért történt, hogy a 2014-es 4,4 százalékos eséssel szemben tavaly az előző év első kilenc hónapjához képest már csak 2,5 százalékos volt a csökkenés. Horvátországban ez idő alatt 2,9 százalékkal mérséklődtek az árak az előző év azonos időszakához képest, bár a harmadik negyedévben már enyhe növekedés történt.
A lakossági jelzáloghitel-piacról érkező hírek Európa legtöbb országában pozitívak: az egy évvel korábbihoz képest az átlagos növekedés 3,6 százalékos volt, Romániában, Csehországban és Svédországban pedig 10 százalék fölötti adatról beszélhetünk.
Ugyan a legtöbb helyen emelkedett, Portugáliában, Spanyolországban, Írországban és hazánkban csökkent a jelzáloghitelek állománya. Nálunk például hiába helyeztek ki tavaly sokkal több hitelt, mint egy évvel korábban, a régebbi kölcsönök rendezése miatt a jelzáloghitelek összmennyisége közel 14 százalékkal esett.
