Stockholmtól Londonig: hogy változnak Európa lakásárai?

A németeknél már sokan ingatlanpiaci lufitól tartanak, a görögök pedig még mindig nem álltak talpra.

A tavalyi év első háromnegyedében az európai piacokon a drágulás éllovasának Magyarország számított 14 százalékos árnövekedésével, a második helyen pedig Svédország volt a maga 9,6 százalékával. A negyedik negyedévben csere történt, a svédek akkor maguk mögé utasítottak bennünket.

A svédeknél tavaly azért volt komoly a drágulás, mert jegybankjuk negatívra vágta az alapkamatot, ami az ingatlanok felé tolta a pénzeket. Ráadásul egyes helyeken komoly túlkereslet alakult ki, ami ugyancsak megdobta az árakat. Nálunk a fő ok az volt, hogy piacunk a svájcifrank-alapú kölcsönökből adódó problémák miatt eleve később talált magára: az emberek tulajdonképpen csak tavaly kezdtek érdemben ingatlant vásárolni, mellé pedig hitelt felvenni, támogatást igényelni. Ezeket a hatásokat, illetve a drágulásban játszott szerepüket korábbi cikkünkben bővebben is bemutattuk.

Svédországban az idei első negyedévben átlagosan 87 millió forintnak megfelelő svéd koronáért cseréltek gazdát az ingatlanok. Az országon belül messze Stockholm számított a legdrágábbnak: itt 180 millió forintnak megfelelő svéd koronával kellett rendelkeznie annak, aki egy átlagos lakást meg akart venni. Jól látszik tehát, hogy míg drágulásban hozzájuk igen hasonlatosak vagyunk, addig ingatlanjaink árának nem sok köze van egymáshoz.

Hozzánk és Svédországhoz hasonlóan Írországban is drasztikus drágulás történt az elmúlt esztendőben, ennek növekedési üteme megközelítette a 10 százalékot. Írországban, Dublin belvárosában átszámítva 74 millió forintba került egy átlagos lakás a tavalyi év harmadik negyedévében, de a legdrágábbnak számító déli részen elérte 156 millió forintot is ez az érték. A fővároson kívül az országban jóval alacsonyabb összegeket kérnek a ingatlanokért: Carlowban például már 43 millió forintnak, míg Waterford megyében 54 millió forintnak megfelelő euróért lehet lakást kapni.

Noha nem olyan komoly mértékben, tavaly Csehországban és Bulgáriában is elkezdtek növekedni az árak. Előbbinél a 2014-es 2,7 százalékos drágulást átlagosan 3,1 százalékos követte 2015 első 9 hónapjában, míg Bulgáriában a korábbi 1,6 százalék helyébe 2,8 százalékos áremelkedés lépett.

Mostanra bebizonyosodott, hogy Portugália, Spanyolország és Szlovákia lakáspiacai is elkezdtek helyrebillenni. Portugáliában például a 2014-es 1,1 százalék helyett 2015-ben már 2 százalékkal nőttek az árak az előző év átlagos szintjéhez képest, és javulás történt Szlovákiában is.

A 2008-as válság egyik legnagyobb vesztesének számító Spanyolországban egészen 2014 harmadik negyedévéig estek az árak, összesen több mint 30 százalékot veszítettek értékükből az ingatlanok, de a csökkenés tavaly már növekedésbe fordult át.

Románia csatlakozása a válságon túljutott országok köréhez még kérdéses: itt 2014-ben még estek az árak, de 2015 januárja és szeptembere között már 3,5 százalékos drágulás történt az előző év azonos időszakához képest. Kérdés azonban, hogy ez mennyire lesz tartós, lévén a növekedés főként az év első negyedévének köszönhető, ezt követően az árak ismét esni kezdtek.

Ugyan Európa lakáspiacainak többsége már talpra állt, néhány kivételes országban ez még nem történt meg. Egyes helyeken ugyan nagyon közelinek tűnik a fordulópont, de a lengyel, valamint a francia piac is inkább helyben jár, a súlyos gondokkal küzdő Görögországban pedig továbbra is csökkennek az árak. Utóbbi helyen a tavalyi év első kilenc hónapjában további 5 százalékot esett az ingatlanok értéke, míg Lengyelországban tavaly a 2014-es átlagos árakhoz képest történt 1,6 százalékos árcsökkenés.

Franciaországban az árak esése egyértelműen folytatódott tavaly, a lakások 1,7 százalékot vesztettek értékükből az év első 9 hónapjában. Olaszországban is lefelé mennek az árak, bár annyi változás azért történt, hogy a 2014-es 4,4 százalékos eséssel szemben tavaly az előző év első kilenc hónapjához képest már csak 2,5 százalékos volt a csökkenés. Horvátországban ez idő alatt 2,9 százalékkal mérséklődtek az árak az előző év azonos időszakához képest, bár a harmadik negyedévben már enyhe növekedés történt.

A lakossági jelzáloghitel-piacról érkező hírek Európa legtöbb országában pozitívak: az egy évvel korábbihoz képest az átlagos növekedés 3,6 százalékos volt, Romániában, Csehországban és Svédországban pedig 10 százalék fölötti adatról beszélhetünk.

Ugyan a legtöbb helyen emelkedett, Portugáliában, Spanyolországban, Írországban és hazánkban csökkent a jelzáloghitelek állománya. Nálunk például hiába helyeztek ki tavaly sokkal több hitelt, mint egy évvel korábban, a régebbi kölcsönök rendezése miatt a jelzáloghitelek összmennyisége közel 14 százalékkal esett.