A britek többsége a múlt héten megszavazta az Európai Unióból történő kilépést, azaz a brexitet. A döntés jelentős értékvesztést eredményezett a nemzetközi tőke- és pénzpiacokon, a Financial Times brit gazdasági lap kedden 3 ezer milliárd dolláros – 861 ezer milliárd forintos – veszteséget írt a számlájára. „Azt egyelőre nem tudni, hogy a brexit pontosan milyen hatással lesz a nemzetközi, azon belül a magyar gazdaságra. Az viszont látszik, hogy a magyar lakosság legfontosabb vagyontárgyait, a lakóingatlanokat közvetlenül nem érinti” – mondja Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
A szakember kiemeli, hogy Magyarországon rendkívül magas – a 2011-es népszámlálási adatok szerint több mint 90 százalékos – a saját tulajdonú ingatlanok aránya. Balogh ezek piaci értékét összesen 55 ezer milliárd – azaz 55 billió – forintra becsüli, amelyben a nagyság miatt komoly kárt okozhat egy kisebb visszaesés is. A brexitnek azonban jelenleg nincs ilyen hatása.
„A brit kilépés közvetlenül akkor okozhatna problémát a magyar ingatlanpiacon, ha a lakosság lakáscélú hiteleit brit bankok finanszíroznák, vagy a hitelfelvevők angol fontban adósodtak volna el. A lakáspiaci keresletet csökkentené az is, ha a vásárlók számottevő része a szigetországból érkezne. A másik oldalról nézve az jelentene veszélyt, ha lennének itthon brit lakásberuházások, illetve az építkezéseket az Egyesült Királyságból finanszíroznák. Szerencsére azonban egyik sem jellemző a magyar piacra” – emeli ki Balogh László.
Ugyan a lakosság ingatlanvagyonában komolyabb változást nem hoz a brexit, részpiacokra azért lehet hatása. „Az angol font gyengülése negatív hatással lehet a hazai turizmusra, hiszen az elmúlt években egyre több brit látogatott hazánkban: az Egyesült Királyságból érkező turisták vendégéjszakáinak száma az összesnek 5-7 százalékát adta. Ebből adódóan a lakáshotelek értéke közvetetten csökkenhet akkor, ha ezek a vendégek kisebb számban érkeznek hazánkba” – mondja Balogh.
Hasonló közvetett veszélyt jelenthet a lakáspiac vonzerejére az, ha a különböző országok jegybankjai – például az amerikai Fed – kamatemelési ciklusba kezdenének. Ekkor ugyanis a befektetők az ingatlanvásárlás helyett olyan befektetési formákat is kereshetnének a pénzpiacokon, amelyeket könnyebben tudnak pénzzé tenni. Viszont ilyen veszélyekkel jelenleg nem kell számolni, a lehetőség pusztán elméleti.
