Állami munkásszállókat építene Parragh

A magas járulék- és áfateher mellett kevés cég engedheti meg magának, hogy dolgozói lakhatását támogassa.

Kovács István, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének főtitkára ugyancsak a járulékcsökkenés szükségességét hangsúlyozza, emellett sürgeti az áfacsökkentést is. Az ezáltal fölszabaduló forrásokból lehetne ugyanis béreket emelni, lakhatási támogatást adni vagy szálláshelyet biztosítani. „A szezonálisan működő szállodákban már évekkel ezelőtt is szokás volt az, hogy a nyári időszakban lakást biztosítottak a dolgozók részére, de az utóbbi egy-két évben már sok egész évben működő hosztel is úgy próbál meg takarítószemélyzetet szerezni, hogy biztosít nekik szállást” – mondja a szakember.

Hozzáteszi, hogy a munkaerőhiány már olyan általános, hogy vidéken egyre több vendéglátóhely is ezzel a módszerrel él. Ugyanakkor míg a szállásadók alapvetően saját hoteljeikben oldják meg dolgozóik lakhatását, addig egy étterem tulajdonosnak nincs más lehetősége, mint a bérlés. Mivel ez komoly tétel, nyilván nem egy ember lakik egy lakásban, illetve szóba jönnek a hosztelek is. Mindennek persze komoly költségvonzata is van, így az ágazat nagyon várja a vendéglátóiparban jövőre esedékes áfacsökkentést – esetükben az általános forgalmi adó mértéke 2017-ben 18 százalékra, 2018-ban pedig 5 százalékra mérséklődik. Ugyan ennek hatását valamelyeset a szállodák is érezni fogják, Kovács szerint nagy szükség lenne a szobakiadás áfájának csökkentésére is.

A problémát Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is érzékeli, és szintén úgy véli, minél nagyobb egy társaság, és minél igényesebb a munkaerőre, annál nagyobb az esélye annak, hogy bérlakásokat tud biztosítani a munkavállalóknak. Ezt egy kis cég nyilván nem engedheti meg magának, hiszen komoly költséget jelent.

Nálunk a munkaerő mobilitásának komoly gátja az, hogy a potenciális dolgozók olyan térségben élnek, ahol amúgy nehéz állást találni, emiatt viszont az ingatlanokat el sem lehet adni. Vagy ha igen, akkor sincs esély arra, hogy az árából munkaerő szempontjából jobb térségben lakást lehessen vásárolni. Parragh szerint az ilyen jellegű problémák még inkább erősödhetnek, így hasznos lenne, ha az állam akár munkásszállókat is építene. Sőt, vannak olyan települések, ahol az önkormányzatok is megtehetnék, hogy bizonyos ingatlanjaikat kulturált szálláshellyé alakítsák, de ez sajnos nem jellemző. A másik gond, hogy míg Németországban egy dolgozó akár napi 200 kilométert is hajlandó autózni a munkahelyéig és vissza, addig nálunk ez gyakorlatilag kivitelezhetetlen, hiszen az átlagos jövedelem ezt nem teszi lehetővé.