Az állam helyett is fizetnek a társasházak

Hiába lett tulajdonos az állam, az épülettel kapcsolatos elmaradt pénzeket nem igazán vállalja át.

Azt, hogy a közös költség behajtását segítő szabályok nem a véletlen folytán változtak, az is jelzi, hogy a jelzálogjog egyszerűbb bejegyezhetőségét lehetővé tevő módosítás hat évvel ezelőtt ugyanúgy kormánypárti javaslatra történt, mint az akkori szigorítást idén januárban felülíró, behajtást ellehetetlenítő módosítás. Az erről szóló törvénymódosító javaslatot eredetileg Nagy Kálmán kereszténydemokrata képviselő nyújtotta be önálló indítványként, 2011-ben, ám végül visszavonta, mert az beépült a társasházakról szóló törvényt több ponton is módosító kormányjavaslatba. A politikus akkor úgy nyilatkozott lapunknak, hogy a változtatással azt szeretnénk elérni, hogy a társasházi tulajdonostársak fegyelmezettebben fizessék a közös költséget. Mint mondta: az nem állapot, hogy amikor a ház tartozása miatt a lift már nem üzemel, a legfelső emeleti, közös költséget amúgy rendesen fizető tulajdonosok ne tudjanak lejutni a földszintre. Az akkori módosításnak köszönhetően az ilyen eseteket nagyobb eséllyel lehetett megelőzni, egészen addig, amíg a lehetőség idén januárban meg nem szűnt.

Mivel az ebből adódó problémát több közös képviselő is jelezte lapunknak, megkérdeztük a témáról Bék Ágnest, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnökét. A szakember kiemelte, hogy a közös költségek általánosságban is nehezebben behajthatóvá váltak, a társasházkezelők pedig az eszközkezelős lakásokkal külön is küszködnek. Az állam ugyanis valóban csak komoly hercehurca után fizeti ki a közösköltség-elmaradásokat, ráadásul csak a tulajdonszerzése óta felgyűlt tartozásokért áll helyt. Ezeket az elmaradásokat csak úgy lehet rendezni, ha a közös képviselő rengeteg dokumentumot beküld, mire pedig az állami szervezet fizet a bérlő helyett, rendszerint eltelik egy év. Az eszközkezelő a problémával eleve csak akkor foglalkozik, ha már hat hónapnyi tartozás gyűlt föl, addig nem.

Miután utal a társasháznak, az összeget az állami szervezet kiszámlázza lakóinak, ezzel párhuzamosan pedig megindítja a határozatlan időre szóló bérleti szerződés felmondási folyamatát. Utóbbi a gyakorlatban nem azt jelenti, hogy a családok az utcára kerülnek, hanem azt, hogy egy programhoz kötötten felajánlják számukra a határozott idejű szerződés megkötésének lehetőségét. Ez tulajdonképpen egy mentorszolgáltatással egybekötött adósságrendezési opció, amelynek keretében a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Református Szeretetszolgálat szakemberei segítik a felhalmozott tartozások ledolgozását, a fizetőképesség helyreállítását.

Mivel az állami tulajdonszerzés előtti elmaradásokat az eszközkezelő nem vállalja át, azokat maximum a bérlőkön tudja behajtani a társasház. Viszont ez gyakorlatilag esélytelen, mert ingatlanfedezet nincs mögötte, így maximum a jövedelemből próbálhatják meg letiltatni, de jellemzően az sem működőképes. Ezeket a tételeket a társasházak kénytelenek benyelni, még akkor is, ha épületenként milliós tételekről is szó lehet. Magyarán a bérlővé vált egykori tulajdonos, illetve az időközben tulajdonossá vált állam helyett a többi lakó állja a sarat.

Külön probléma, ha a korábbi tulajdonossal szemben a közösköltség-tartozások miatt időközben végrehajtási eljárás is indult. Mint Németh Miklós ingatlanforgalmi szakjogásztól megtudjuk, ezt mindig felfüggesztik addig, amíg az eszközkezelő átveszi a lakást, majd újraindul az eljárás. Ilyenkor a korábbi tulajdonos bérlőként felel a tartozásért, lévén dologi adóssá válik. Más kérdés, hogy a behajtás innentől kezdve ugyanúgy kilátástalan, mint egyéb esetekben, így a ház nagy eséllyel arra is hiába költött, hogy megpróbáljon pénzékez jutni.

Nem telhet mindenre

A társasházak nemcsak az eszközkezelős lakások miatt vannak bajban, hanem azért is, mert a nehezen behajtható közös költség fizetését eleve sok lakó szabotálja. Arról ráadásul szó sincs, hogy a szegény nyugdíjasok mulasztanák el a fizetést. Minden második luxusapartman tulajdonosa több tíz- vagy akár százezer forinttal tartozik, a paneleknél a lakók harmada adós. A házak többmilliós kintlévőséggel küzdenek.