2016-ban és 2017-ben is volt terrorcselekmény 22-én. Reméljük, megszakad a sorozat

Áder János ahelyett, hogy Brüsszelben találkozna az uniós vezetőkkel, környezetórát tart gimnazistáknak.

Ma van a víz világnapja. Legalább ma illene odafigyelni arra, hogy minél kevesebb vizet pazaroljunk. Sokan gondolják úgy, hogy a jövő háborúit nem az olajért, hanem a vízért fogjuk vívni. Ez Magyarország esetében mindenképpen túlzó állításnak tűnik, de a világ egyes részein, például Egyiptomban már ma is tapintható a feszültség. Persze a vízhiánytól szenvedő milliókon elsősorban nem itthonról tudunk segíteni – még Facebook-posztok lájkolásával sem –, ehhez nemzetközi összefogásra lenne szükség. És sok pénzre.

Áder János köztársasági elnök a klímaváltozásról tart előadást a kapuvári Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium diákjainak. Ez nem dr. Máriás egyik új képének a címe, pedig lehetne, hanem egy mai eseményé. A köztársasági elnök utolsó szalmaszálként kapaszkodik a környezetvédelem témájába. Talán abban reménykedik, hogy ha eleget beszél róla, akkor felelősen gondolkodó államférfinak tűnik. Pedig nem. A köztársasági elnök nem környezetvédelmi államtitkár. Akkor is gondolnia kellene a jövő generációira, amikor a magyar jogrendet erodáló törvényeket enged át. A politikai klíma változásáért őt is felelősség terheli. Ha a köztársasági elnök úrnak kedve támadna egy kis migránsozáshoz, akkor az alábbi klímaváltozásról szóló cikkünkben talál hozzá muníciót:

Ha Áder János nem Kapuváron tartana környezetórát, akkor akár Brüsszelben is időzhetne, ott ugyanis ma van az EU-tagországok állam- és kormányfőinek találkozója. Pontosabban a találkozó első napja. Orbán Viktor miniszterelnök nagyon készül erre az eseményre, azt állítja, hogy ismét nagy csatában kell megvédenie a határainkat a migránshordáktól. Tekintve, hogy a mai esemény inkább csak egy számvetés lesz az elmúlt hónapok tanulságairól, vérre menő küzdelemre azért nem kell számítani.

Az egyeztetéseknek különös színezetet ad, hogy éppen egy olyan napon kerül rájuk sor, amit vastag fekete betűkkel szednek a nyugat-európai terrorizmus naptárában. 2016 március 22-én – épp két éve – felfegyverkezett terroristák robbantásos merényletet hajtottak végre a mai egyeztetések helyszínétől nem messze, Brüsszel két forgalmas közlekedési csomópontján, a repülőtéren és egy metróállomáson. A merénylet során több mint 300 ember megsebesült, 34-en életüket vesztették. Pontosan egy évvel később Londont érte terrortámadás. Egy merénylő felhajtott a Westminster híd járdájára, ahol több embert elgázolt, majd a parlament épületéhez hajtott, és késsel támadt a bejáratnál posztoló rendőrre. A terrortámadásban öten veszítették életüket, köztük a megkéselt rendőr és a merénylő. Bízzunk benne, hogy nem folytatódik a fekete március 22-ék sorozata.

És ha már szóba került a migráció, akkor érdemes megemlíteni, hogy ma a Millennium Intézet is tart egy konferenciát hasonló témában. Igaz, ezen külföldre költöző magyarokról lesz szó, és nem a jóléti rendszereink megcsapolására áhítozó közel-keleti és afrikai bevándorlókról. A bevezetőt Andor László, az intézet tanácsadó testületének elnöke mondja, aki nemrégiben a Magyar Nemzet Szalon vendégeként is kifejtette a véleményét.

Andor László szerint a 2011-ben gyorsult fel a kivándorlás. Ekkor nyílt meg az osztrák és német munkaerőpiac a magyar munkavállalók előtt. Ma a teljes magyar munkaerő öt százaléka van külföldön, ami nagyjából Lengyelország szintjéhez hasonló, de csak fele a vonatkozó román adatnak.

A belpolitikai színteret természetesen a közelgő parlamenti választás uralja. A pártok. Vagy inkább pontosítok: a szavazólapokon szereplő pártoknak az a kisebbsége, amelyik valóban létezik, minden lehetőséget megragad, hogy eljusson a választókhoz. Karácsony Gergely, egy alapjövedelemről szóló konferencián beszél, a Momentum a szakképzés helyzetét értékeli, Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje és Hadházy Ákos, az LMP társelnöke pedig „Most mi jövünk!” címmel tart jövőértékelőt. A Jobbik pedig folytatja a lakossági fórumsorozatát.

Március 22. nemcsak a víz, hanem az érszűkület napja is. Erről az ország minden nagyobb városában megemlékeznek orvosi tanácsadással, tájékoztató kiadványokkal, rizikófelmérő tesztekkel, mérésekkel. Budapesten a Corvin Plázában, Szegeden a Szeged Plázában, Debrecenben a Debrecen Plázában, Pécsett a PTE Janus Pannonius Klinikai Tömbben, Győrött a Győr Plázában, Miskolcon a Miskolc Plázában kell keresni a rendezvényeket 11-17 óra között. Magyarországon mintegy 400 ezer embert érint az érszűkület, de csak töredékük tud róla, hogy már beteg. Pedig az érszűkület nagyon súlyos következményekkel járhat, ugyanakkor egyszerű szűrővizsgálattal könnyen felismerhető.

Eb-selejtezőt játszik a magyar női kézilabda-válogatott este hattól Győrben a világbajnoki bronzérmes hollandokkal, ám lehet, hogy a találkozó előtti pillanatok lesznek a legérdekesebbek: ünnepélyesen elbúcsúztatják Görbicz Anitát, aki decemberi világbajnokság után jelentette be: nem szerepel többé a nemzeti csapatban. A korábbi csapatkapitány 233 mérkőzés és 1111 gól után távozik, a napokban a játékosok elmondták, hogy többen egyszerre sem lesznek képesek pótolni őt. Kim Rasmussen szövetségi kapitány ezen felül is gondban lehet: azt már korában tudta, hogy a családalapítás előtt álló Szekeres Klárára és Szucsánszki Zitára nem számíthat, ám sérülés miatt Szöllősi-Zácsik Szandra és Klivinyi Kinga is kidőlt. További pikantéria, hogy az Európa-bajnoki selejtező harmadik fordulója előtt egyformán százszázalékos csapatok meccsén minden bizonnyal pályára lép a hollandoknál a Győri ETO, illetve a Ferencváros két-két holland légiósa, Yvette Broch, Cornelia Nycke Groot, Laura van der Heijden és Danick Snelder. „Ez egy komoly presztízs lesz a győri játékosok között, kicsit már cukkoltuk is egymást” – mondta Tomori Zsuzsanna az M4 Sportnak.