Magyar diákok tízezreit fenyegeti a lemorzsolódás

82 ezernél is több diák eshet ki az iskolából az Oktatási Hivatal szerint.

A helyzet sokat romlott például Borsodban és Szabolcsban is. Míg előbbi megyében 20,4 százalékról 26 százalék fölé nőtt a veszélyeztetett szakközépiskolai tanulók aránya, addig utóbbiban 23,6-ről 29,5 százalékra. Ehhez hasonlóan Zala megyében 18-ról 29 százalékra nőtt a veszélyeztetett tanulók aránya. Ugyancsak 20 százalék felett van az arány Bács-Kiskunban, Békésben, Budapesten, Komárom-Esztergomban, Nógrádban, Pest megyében, Somogyban, Vasban és Veszprémben is.

Sokak szerint az is hozzájárulhat az iskolai lemorzsolódáshoz, hogy az Orbán-kormány a tankötelezettséget 18-ról 16 évre csökkentette. Az egyik legnagyobb probléma, hogy – ahogy a kormány egy cselekvési tervben maga is beismeri – a jelenlegi finanszírozási rend arra ösztönzi a nehéz sorsú családokat, hogy iskola helyett inkább közmunkára küldjék a 16 éves kort elérő fiatalokat. Ennek oka, hogy a diákokat megillető juttatások, ösztöndíjak alacsonyabbak a közfoglalkoztatási bérnél. Az oktatásirányítás egyébként évek óta ígéri, hogy megvizsgálja, milyen hatással járt a tankötelezettségi korhatár csökkentése, ám érdemi lépést az ügyben azóta sem tett.

A témakörben a szegregáció kérdése is megkerülhetetlen. Ezzel kapcsolatban ideológiai vitáknak is tanúi lehettünk, hiszen bár a roma gyermekek szándékos és tudatos elkülönítése biztosan hátrányosan hat a jövőjükre, Kelet-Magyarország számos pontján gyakran demográfiai okok vezettek a tisztán cigány osztályok elindításához. Emlékezetes a nyíregyházi huszártelepi iskola ügye: a görögkatolikus intézményt jogvédők támadták, míg a gyermekeiket oda járató családok védelmükbe vették. A Kúria végül három éve kimondta, hogy az iskola nem szegregál. Ám Magyarország továbbra is bírálatok tárgya, például az Európai Bizottság 2016-ban kötelezettségszegési eljárást indított hazánkkal szemben a roma gyerekek iskolai szegregációja miatt.

A Magyar Nemzet Szalon legutóbbi rendezvényén Szelényi Iván szociológus arról beszélt, túlságosan korán kezdődik el a tanulók specializációja, és „tragikus a tankötelezettség korhatárának leszállítása”. Az évtizedeken át az Egyesült Államokban oktató szakember szerint még 18 éves korban is nehéz eldönteni, hogy mit akar csinálni az ember. Jobbnak nevezte az amerikai rendszert, ahol a college-okban az első két évben nem kell fő szakirányt választani. Itthon ráadásul a tanárok és a diákok rendkívül túlterheltek a memorizálással. Szelényi az unióban bevezetett bolognai rendszert is hibásnak tartja, mivel az is a túl korai specializációt támogatja.