Megbénítja a félelem, nem mer ellentmondani a párjának

A bántalmazott fél sokszor hetekig, hónapokig, évekig reménykedik, hogy partnere egyszer csak abbahagyja ezt a bántalmazó viselkedést, reménykedik és bízik benne, hogy partnere képes lesz megváltozni. Lépni nem mer, fél, hogy megszólják, fél, hogy a bántalmazó még jobban fogja őt bántani. Saját otthonában éri a legnagyobb támadás, amit elrejt a külvilág elől.

Fotó: Pexels

Az egyik ilyen beazonosító pont a szerző szerint, amikor megbántottnak érzi magát, és érzéseit próbálja megbeszélni a partnerével, utólag viszont sosincs olyan érze, hogy a kérdést megoldották: nem boldog, nem megkönnyebbült, nem érzi úgy, hogy kibékültek. (Partnere ehelyett azt mondja: „Mindig csak veszekedni akarsz.” Esetleg más módon, de kifejezi, nem hajlandó megbeszélni a helyzetet. Hozzunk egy másik példát is: Néha eltűnődik: „Mi baj velem? Nem kéne ilyen rosszul éreznem magam.” 

Patricia Evans az áldozat magatartásával kapcsolatban úgy fogalmazott: 

Az áldozat gyakorlatilag képtelen felfogni, hogy társával azért nem értik meg egymást, mert az bántalmazó, aki elnyomó hatalmi játszmáival legyőzi őt. Ám ha ezt nem ismeri fel, továbbra is egy értelmezhetetlen világban kell élnie, amelyben őt okolják az általa elszenvedett lelki pofonokért.

Az áldozatok igen gyakran magukra maradnak a problémájukkal, mivel erőszaktevőjük titkolja a külvilág elől a bántalmazó magatartását
Fotó: Pexels

Felismerni az agressziót

Az Egészségvonal a bántalmazó kapcsolatból való kilépésről úgy ír, hogy annak első foka: az áldozatnak fel kell ismernie az agressziót. Az a magatartás is lelki bántalmazásnak tekintendő, amikor az erőszaktevő nem hajlandó megbeszélni az áldozattal, hogy fájdalmat okoz neki a kommunikációjával, vagy ha nem hajlandó valódi bocsánatkérésre vagy beismerésre, és ugyanazt a típusú szóbeli bántást ismételten elköveti.

A lelki bántalmazást általában nehéz tetten érni, mert a bántalmazók mindent megtesznek, akár nyíltan hazudnak is annak érdekében, hogy elfedjék a valós indítékaikat. Bár a tetteik mögött mindig valamilyen hátsó szándék húzódik meg, a céljaik elérése érdekében gondoskodónak és együttérzőnek is mutatkozhatnak (kétarcúság). E folyamatos kettősség megzavarja az áldozatokat, hiszen megjósolhatatlan, hogy mikor melyik magatartást tanúsítja velük szemben a bántalmazójuk. Az áldozatok igen gyakran magukra maradnak a problémájukkal, mivel erőszaktevőjük titkolja a külvilág elől a bántalmazó magatartását. Tovább nehezíti a helyzetüket, hogy a lelki bántalmazás során elszigetelődnek, hiszen társas kapcsolataikat az erőszaktevő fél már korábban leépítette. Ezért nem fordulhatnak sem a családjukhoz, sem a barátaikhoz segítségért, nincs kivel megosztaniuk a gondjaikat. 

A verbális bántalmazás pszichológiai hatásai

A verbális bántalmazás jelentős károsodást okozhat az ember mentális egészségében, negatívan befolyásolva a végrehajtó funkciókat, a kognitív fejlődést és az érzelmi szabályozást – írja Aiya Tawakkol az Arizonai interdiszciplináris tanulmányok folyóiratának oldalán. A kutatások szerint a verbális bántalmazásnak való kitettség, különösen gyermek- és serdülőkorban, megváltoztathatja a stresszel, a memóriával és az impulzuskontrollal kapcsolatos idegrendszeri pályákat, ami hosszú távú kognitív és érzelmi következményekhez vezethet. A pszichológia, az idegtudomány és a társadalomtudományok perspektíváinak integrálásával ez a tanulmány interdiszciplináris elemzést nyújt arról, hogy a verbális bántalmazás hogyan befolyásolja a kapcsolati dinamikákat különböző kontextusokban, azaz a családokon belül, az intim partnerek között és a generációk között. Az előzetes eredmények arra utalnak, hogy a középiskolások többsége tanúja volt vagy áldozata lett verbális bántalmazásnak a saját háztartásában, ami megerősíti annak széles körű elterjedtségét. 

A kutatások szerint a verbális agressziónak való tartós kitettség szerkezeti és funkcionális változásokat okozhat az agyban, különösen a prefrontális kéregben és a limbikus rendszerben, amelyek a döntéshozatalt, az érzelmek szabályozását és a stresszreakciókat irányítják. 

Ennek következtében azoknál az egyéneknél, akik verbális bántalmazást éltek át, nagyobb a kockázata a szorongásnak, a depressziónak, az impulzivitásnak és az érzelmek feldolgozásának nehézségeinek. Ez a tanulmány a verbális bántalmazás és a bántalmazó viselkedés folytatódása közötti kapcsolatot is vizsgálja, és kimutatja, hogy 

azok, akik gyermekkorukban verbális agressziónak voltak kitéve, felnőttkorukban nagyobb valószínűséggel kerülnek bántalmazó kapcsolatba, vagy tolerálják azt. 

Míg ez a tanulmány értékes betekintést nyújt a verbális bántalmazás hosszú távú következményeibe, a jövőbeli kutatásoknak tovább kell vizsgálniuk, hogy a gazdasági, társadalmi és kulturális tényezők hogyan alakítják annak elterjedtségét és hatását, valamint a korai beavatkozási stratégiák lehetőségeit a neurológiai és pszichológiai hatások enyhítésére.