Kényszerérés, kiszáradt földek, milliárdos károk: így pusztít a hőség

A föld por, a számla milliárdos – sommásan így foglalható össze az a pusztítás, amelyet a rekkenő hőség és a csapadék hiánya okozott a földeken. Az adatok elborzasztóak. Az ország nagy részén május óta 70–140 milliméter csapadék hiányzik, a termőtalaj nedvességtartalma sok helyen már a növények számára hasznosítható vízkészlet 30 százalékát sem éri el. A kukorica és a napraforgó kényszerérésben van, több helyen már a 2022-es történelmi aszálynál is rosszabb állapotokat mutatnak a műholdfelvételek. A biztosítókhoz eközben tömegesen érkeznek a kárbejelentések, és már most nagy összegű kifizetéseknél tartanak. Ez csak statisztika, az összesített számok mögött azonban megannyi emberi sors húzódik meg.

Az agrárium minden területét kihívások elé állítja a forróság és az aszály Fotó: Kállai Márton/Szabad Föld

– Hát milyen lenne? – így már az ország másik szegletében, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében dolgozó gazda válaszolt, amikor arról kérdeztük, milyen a helyzetük. Az állatot tartó és földet is művelő vállalkozó arról beszélt, hogy már a téli takarmányt adja a marhának. – Tizenöt hektárról tíz bála jött csak le. Egy másik földterület tavaly háromszáz bálát adott, most 65-öt – mutatta be a nem éppen kedvező adatokat. Szavaiból ugyanakkor kiderült, hogy a beregi gazdák összetartó közösséget alkotnak. – Tavaly volt bála, kölcsön is tudtam adni több tucatot. De most elképzelésem sincs, hogy a gazdatársak miből adhatnák vissza, ugyanis nekik sincs – magyarázta, majd arról beszélt, hogy olyan, mintha kipusztult volna a növény. Nagy a veszélye annak, hogy ebben a borzasztó forróságban már a gyökerek is károsodtak, vagyis hiába jön az eső hétvégén vagy azután, könnyen lehet, hogy már későn érkezik. A gazda nem tekint messzire, most azon dolgozik, hogy állatot ne kelljen eladnia, de egyre inkább úgy tűnik, hogy ez elkerülhetetlen lesz. – Az egész Beregben ez a helyzet – mondta legyintve.

Lesújtó statisztika

És nem csak ott, szinte az egész országban. A helyzetet bemutató adatok egészen riasztóak. A HungaroMet kimutatása szerint július második felében Magyarország területének másfél százalékán súlyos, 59 százalékán nagyfokú, 28 százalékán pedig közepes volt az aszály. Ez együtt nagyjából 89 százalék. Kevesebb mint hétszázaléknyi területen enyhe aszályt regisztráltak és négy százalék volt mentes tőle.

A fájdalmas rekord
A 2022-es év Magyarországon történelmi mértékű aszályt hozott, amely súlyosan károsította a mezőgazdaságot, apasztotta a folyókat és az ország jelentős részén kritikus vízhiányt okozott. Az őszi és nyári növények terméshozamai egyaránt alulmúlták a korábbi évek átlagait, de az állattenyésztés is megsínylette a szárazságot. A HungaroMet adatai szerint már az év első három hónapjában alig hullott csapadék az ország jelentős részén, majd áprilisban némi enyhülés következett. Ekkor inkább a meleg hiánya hátráltatta a növények fejlődését, de a gyümölcstermést pusztító fagyok nem voltak jellemzőek. A csapadékos Medárd-időszak elmaradt, és júliusban már a Dunántúlra is átterjedt az Alföldet a nyár elejétől sújtó nagyfokú aszály, mely augusz­tus közepén érte el a tetőfokát. A szárazságot több hőhullám is tetézte a nyár folyamán. Hogy milyen súlyos volt a helyzet 2022-ben, jól mutatta a kárral érintett mezőgazdasági területek nagysága. Míg 2021-ben 360 ezer hektárra jelentettek aszálykárt, 2022-ben majdnem 1,5 millióra. 2023-ban csak 105 ezer hektárt érintett a szárazság, 2024-ben és 2025-ben egyaránt 260 ezer hektárra kértek kárenyhítést.

De vegyük a HungaroMet egy másik összegzését! Eszerint júliusban a szántóföldeken már megkezdődött a növények elszáradása. A napraforgónál az úgynevezett zöld tömeg nagyon alacsony volt. A kukorica sem állt sokkal jobban, az öntözés nélküli táblák a legtöbb helyen nagyon gyengék voltak. Olyannyira, hogy a Dunántúl legdélebbi részét leszámítva gyakorlatilag a szezon elejétől folyamatosan aszály volt, ami már július végére visszafordíthatatlan károkat okozott, amiket a jelenlegi hőség tovább fokoz. A helyzet július végére vált igazán drámaivá. Az Alföld jelentős részén ugyanis az elmúlt harminc napban még öt milliméter csapadék sem hullott, miközben május óta az ország döntő részén 70–140 milliméterrel kevesebb eső esett a sokéves átlagnál.

Ennek következtében a talaj felső egyméteres rétege az ország nagy részén kritikusan kiszáradt: nedvességtartalma sok helyen már a növények számára hasznosítható vízkészlet 30 százalékát sem éri el.

Vagyis nem csalt a beregi gazda megérzése.
A szakemberek szerint az idei év egyik különlegessége a villámaszály megjelenése. Ilyenkor a talajnedvesség néhány hét alatt zuhan kritikus szintre a csapadékhiány, a hőhullámok és a rendkívül erős párolgás együttes hatására. Ez különösen veszélyes a virágzó vagy termést kötő növények számára, mert alig marad idejük alkalmazkodni a gyorsan romló körülményekhez.

Már özönlenek a bejelentések

A biztosítóknál egyelőre folyamatos az aszálykárok felmérése, ezért országos összesítés még nincs. Jeney Attila, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) kommunikációs vezetője szerint ugyanakkor már most egyértelmű, hogy rendkívül sok kárbejelentés érkezik a biztosítókhoz. – Ezeknek a kárrendezési folyamata jelenleg is zajlik, így a feldolgozásuk, továbbá a végleges mérleg ősszel áll majd rendelkezésére. A biztosítótársaságoknak ugyanis minden egyes bejelentett parcellát vizsgál­niuk kell az átlaghozamok megállapítása érdekében – közölte lapunkkal Jeney Attila. Hozzátette: a most nyilvánosságra kerülő adatok csupán pillanatfelvételek, hiszen az aszály időtartama, vége még nem ismert. A szakértők ugyanakkor már most látják, hogy a 2022-es évhez képest jóval változatosabb a károk területi eloszlása, attól függően, hol jutott némi csapadék a földekre. A leginkább továbbra is a kukorica szenved, de idén jelentős különbség, hogy már tavasszal is komoly szárazság sújtotta a gabonaféléket.

Az egekbe szöktek az aszálykárból származó biztosítói kifizetések (Fotó: Havran Zoltán/Mediaworks)

A Mabisz szakértői szerint a helyzet minden szereplőnek kihívásokat jelent, a jövőben tehát a tudomány és a szakma szereplőinek is érdemes lehet

• átgondolni a támogatható technológiákat,
• illetve megkeresni a vetésforgóba illeszthető, aszálytűrő növénykultúrákat,
• egyúttal mérlegelni lehet azt is, hogy a korábbi gyakorlatok folytathatók-e.

A rendkívüli aszályhelyzet és a gazdák támogatása érdekében természetesen a Magyar Biztosítók Szövetsége, valamint az érintett tagbiztosítói együttműködnek az Agrár- és Élelmiszer-gazdaságért Felelős Minisztériummal.
A biztosítók közül elsőként a Groupama közölt részletes adatokat. A társaságnál már csaknem egymilliárd forintnyi aszálykár-kifizetésnél tartanak, ami minden korábbi évnél gyorsabb ütemet jelent. Összehasonlításképpen: a történelmi aszályt hozó 2022-ben július közepéig még csak félmilliárd forint körüli összeget fizettek ki, az egész év során azonban ez elérte a hétmilliárd forintot. Tavaly ilyenkor alig haladta meg a százmillió forintot az aszálykárok nagysága.
A legtöbb bejelentés Hajdú-Biharból, Jász-Nagykun-Szolnokból és Békés vármegyéből érkezett. A leginkább érintett növénykultúrák az őszi búza, az őszi árpa, a durumbúza és a kukorica. A károk nagyságát jól érzékelteti, hogy egy Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei gazdaságban önmagában az aszály több mint 70 millió forintos veszteséget okozott. Ugyanekkora kárt egy másik gazdaságban mindössze néhány perces jégeső idézett elő. – Figyelembe véve, hogy a téli és tavaszi fagykár kockázata mellett egyre gyakoribb a kora tavaszi szárazság is, érdemes lesz minél előbb megkötni a jövő évi biztosítást, legalább az idén ősszel elvetendő termények esetében. Ennek oka, hogy ezek fejlődésére nagy befolyással van, hogy milyen lesz majd az évkezdet az időjárás szempontjából – összegezte Kókai Gábor, a Groupama Biztosító mezőgazdasági ágazatvezetője.

Nem csak biztosítás segíthet

Az aszálykárok enyhítésében továbbra is kulcs­szerepet játszik az állami agrárkárenyhítési rendszer, amely a biztosítással együtt nyújthat kompenzációt a termelőknek. Emellett rendkívüli helyzetekben a vis maior szabályok is lehetőséget adnak arra, hogy a gazdálkodók mentesüljenek egyes támogatási kötelezettségek teljesítése alól. A szakemberek szerint azonban hosszabb távon önmagában sem a biztosítás, sem a kárenyhítés nem jelent megoldást. A talaj vízmegtartó képességének javítása, a táji vízvisszatartás, valamint az öntözési és termesztéstechnológiai fejlesztések nélkül a mostanihoz hasonló aszályos évek egyre nagyobb gazdasági veszteséget okozhatnak. 

Gazdák figyelmébe
Részletes segédlettel egészítette ki a szaktárca az idei rendkívüli aszály miatt alkalmazandó vis maior tájékoztatót. Az új melléklet gyakorlati példákon keresztül mutatja be, hogy az egyes támogatási formáknál mikor és milyen módon kell elektronikus vis maior bejelentést tenni. A dokumentum kitér többek között a megfelelő hasznosítási kódok alkalmazására, az AKG-program vetés­szerkezeti szabályaira, a MobilGazda alkalmazás használatára, valamint a georeferált fényképek csatolásának fontosságára. A minisztérium arra is felhívja a gazdálkodók figyelmét, hogy az agrárkárenyhítési rendszerben tett kárbejelentés nem helyettesíti a vis maior kérelmet, azt külön kell benyújtani. Emellett azt javasolják, hogy ahol a másodvetés sikeres kelése szakmailag már nem várható, ott inkább őrizzék meg a tarlót talajtakarás céljából, és a vetést halasszák az őszi, várhatóan kedvezőbb időszakra.