Visszatért a gázpiaci rémálom

Ha nem lenne elég az árampiacon kialakult krízis és a növekvő üzemanyagárak, volna itt még valami, ami most kissé háttérbe szorult, de szintén aggodalomra adhat okot. Ez nem más, mint az európai gáztárolók jelenlegi töltöttségi szintje. A mostani számok ugyanis kísértetiesen hasonlítanak az öt évvel ezelőttiekhez, amelyek akkor az euró­pai gázpiacok első nagy ártüskéjéhez vezettek. A Századvég üzletágvezetőjével, Hortay Olivérrel tekintettük át, hogy a jelenlegi helyzet milyen irányban alakulhat tovább és mivel kell számolni a következő hónapokban. Közeleg a fűtési szezon, a geopolitikai bizonytalanság nem csökkent, ugyanakkor az orosz eredetű földgázt fokozatosan kitiltják az unióból.

Fölgdgáztároló vzetékei Alsószászországban. Fotó: HAUKE-CHRISTIAN DITTRICH Forrás: DPA

A másik jelentős kockázatot a közel-keleti háború jelenti. Bár időről időre békéről szóló nyilatkozatok jelennek meg, ezek kimenetele ingatag, újabb és újabb katonai műveletek követik egymást.

A metánkibocsátás is gondot okoz

– A Hormuzi-szoros hajóforgalmát jelenleg kettős korlátozás nehezíti: az Egyesült Államok Irán elleni intézkedései és Irán saját lépései. A háború előtt naponta 120–140 tanker haladt át a szoroson, a konfliktus csúcspontján azonban ez a szám tíz alá esett. A tűzszünet idején ugyan harminc fölé nőtt, jelenleg azonban ismét csak mintegy tíz hajó jut át naponta. Ennek következtében a katari LNG-szállítások jelentősen akadoznak, a beszállítók már az októberi szerződések egy részét is vis maiorra hivatkozva mondják le – ismertette a szakértő.

Mióta felrobbantották az Északi Áramlat gázvezetéket, az orosz földgáz cseppfolyós formában érkezik Nyugat-Európába (Fotó: John MacDougall / AFP)

Hozzátette, hogy a bizonytalanságot tovább fokozza az Egyesült Államok és az Euró­pai Unió közötti vita a metánkibocsátási szabályokról. Az amerikai energiaügyi miniszter néhány hete arra figyelmeztetett, hogy a tervezett uniós előírások mellett az Egyesült Államok nem tudja érdemben növelni LNG-exportját Európa felé. Bár azóta enyhítettek a szabályokon, azok továbbra is nehezítik a hosszú távú szerződések megkötését.

Emelkednek az árak, akár tartósan

Mindez jól látható az árakban is. Míg a közel-keleti feszültségek előtt egy megawattóra földgáz 40 euró körül mozgott, később 60 euróig emelkedett, ami mintegy 50 százalékos drágulást jelent. Hortay Olivér szerint

különösen aggasztó, hogy a világ más nagy importőr térségeiben ennél jóval kisebb volt az áremelkedés, vagyis az Európai Unió versenyképességi hátránya tovább mélyül. Erre reagálva több tagállam már ösztönzőprogramokat dolgoz ki a betárolás felgyorsítására.

A szakértő szerint az olaj- és gázárak közötti kapcsolat ugyan már jóval lazább, mint korábban, de a Hormuzi-szoros kiesése egyszerre érinti a világ olajellátásának csaknem húsz százalékát és az LNG-kereskedelem mintegy ötödét. A közel-keleti szállítmányok ugyan elsősorban Ázsiá­ba tartanak, de amikor ezek kiesnek, az ázsiai országok más források felé fordulnak, ami globálisan felfelé hajtja az árakat. Az energiát exportáló országok – Kanada, Norvégia, Oroszország és az Egyesült Államok – ebből az árak emelkedése és javuló alkupozíciójuk révén profitálhatnak.

Kemény feladat vár tehát a piaci szereplőkre a következő hónapokban: úgy kell felkészülniük a téli fűtési szezonra, hogy közben

• várhatóan szűkül a kínálat,
• megjósolhatatlan a geopolitikai feszültségek kimenetele
• és az uniós energiapolitikai változások is folyamatban vannak.

Ha ezek a kockázatok egyszerre érvényesülnek, az áremelkedések miatt mindenképpen, de akár az ellátásbiztonság okán is felerősödhetnek az aggodalmak Európában.