A meteorológus szerint vészjóslóak júliusi adatok

Rekordközeli hőség, trópusi éjszakák és történelmi aszály jellemezte az idei júliust Magyarországon. A HungaroMet adatai szerint az elmúlt hónap a tizedik legmelegebb és a hatodik legszárazabb július volt 1901 óta. Né­meth Lajos meteorológus szerint a klímaváltozás miatt a szélsőséges időjárás egyre inkább az új normává válik, s hazánk klímája a mediterrán felé tolódik.

A következő napokban némileg enyhülhet az extrém hőség Forrás: Pexels

Trópusi éjszakák a hőkupola alatt

Az egyre durvábbá váló hőhullámoknak az egyik legkellemetlenebb velejárója az, hogy éjjel sem hűl le igazán a levegő. 

Amikor hajnalra sem megy le 20 fok alá a hőmérséklet, trópusi éjszakákról beszélünk. Ez nagyon megterhelő a szervezetnek, különösen a nagyvárosokban, ahol a sűrűn beépített környezet és az aszfalt miatt napnyugta után sem frissül a levegő 

– közölte Németh Lajos. A meteorológus azzal is érzékeltette a jelenség súlyát, hogy ha az egész napi átlaghőmérséklet eléri a 25 fokot, akkor már hőségriadót jelentenek, ám manapság már az sem ritka, hogy a hajnali, leghidegebb hőmérséklet is eléri ezt a szintet.
 

Noha Németh Lajos szerint a következő egy-két hétben nem zárható ki egy újabb, extrém meleget hozó hőhullám, augusztus második felében már elég kis esély van arra, hogy a június végihez vagy az ezen a héten tapasztalhatóhoz hasonló hőkupola alakuljon ki. Az idei nyár meteorológiai divatszavává vált kifejezéséről elmondta: valójában egy nagy kiterjedésű anticiklont jelent, amely Afrika térségéből érkező levegőt hoz magával.

 – Ez a folyamat korábban is létezett, ami újdonság, az az anticiklon mérete és a forró, nagyon száraz levegő volumene, ami annyira legyengíti az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger felől érkező légköri frontokat, hogy azok nem képesek elérni Európát és csapadékot hozni – fejtette ki a meteorológus, hozzátéve: ezért is ritkultak meg a záporokkal, zivatarokkal járó nyári viharok.

Nedves kontinentális helyett mediterrán klíma

Nem meglepő, hogy az előző hónap is igen száraz volt: 

a HungaroMet közlése szerint a XX. század eleje óta a 6. legkevésbé csapadékos július volt. Az országos átlag – az eddig beérkezett adatok alapján – mindössze 19,8 milliméter volt, ami nagyjából három és félszer kevesebb, mint az éghajlati norma. Ötven millimétert meghaladó havi csapadékösszeget csak kevés helyen mértek – pél­dául Zalában –, miközben az Alföldön sokfelé egy centi sem esett.

 Volt olyan állomás is, ahol egyáltalán nem hullott csapadék júliusban. Ezzel kapcsolatban Németh Lajos elmondta: ilyen kevés, 20 milliméter körüli vízmennyiség a mediterrán térségre jellemző. Szavai szerint azonban hazánkban az éves csapadékmennyiség egyelőre nem csökkent jelentős mértékben az elmúlt évekhez képest, ám a mintázat markánsan megváltozott. 
 

Az Alföldön sokfelé egy centi eső sem esett egy hónap alatt

Míg korábban május és június első harmada volt a legcsapadékosabb időszakunk, addig ma sokkal rendszertelenebbül és kevésbé egyenletesen hullik a csapadék. Előfordul, hogy néhány szupercellából akár kéthavi mennyiség is leesik néhány óra alatt. Komoly probléma, hogy ilyenkor nem hasznosul ez a nagy mennyiségű esővíz, sőt inkább kárt okoz. Vannak olyan csapadékhiányos területek, ahol több mint másfél évnyi csapadék-összmennyiség hiányzik a talajból. Ezeken a területeken a korábbinál akár két méterrel mélyebbre süllyedhetett a talajvíz szintje 

– fejtette ki Németh Lajos.
A szakember szerint a kérdés tehát már nem az, hogy változik-e az éghajlat, hanem az, hogy milyen gyorsan tudunk alkalmazkodni hozzá. Amikor arról kérdeztük hogy hazánk klímája még mindig nedves kontinentálisnak minősül-e, Németh Lajos azt felelte, hogy már nem teljesen felel meg ennek a leírásnak, ami abból is látható, hogy a tavasz-nyár-ősz-tél sem különíthető már el olyan élesen egymástól, mint régebben. 

A meteorológus szerint Magyarország éghajlata a következő évtizedekben egyre inkább a mediterrán klímához fog hasonlítani.