Télen járt a segítség, nyáron egyelőre csak a hallgatás van

A rendkívüli időjárás és az energiapiaci sokkok korábban többször késztették arra az Orbán-kormányokat, hogy a rezsicsökkentésen felül célzott segítséget nyújtsanak a lakosságnak: volt kilencezer forintos rezsiutalvány, 480 forintos üzemanyagárstop, később pedig újra védett üzemanyagár és adócsökkentés. Most a két súlyos nyári hőhullám miatt megugró áramfogyasztás vet fel hasonló kérdést, ám arra, hogy számíthatnak-e segítségre a többet fogyasztó háztartások, a tárca egyelőre nem válaszolt.

Sokaknak nem puszta kényelmi kérdés, sokkal inkább szükséglet a klíma használata Fotó: Vémi Zoltán

Csakhogy a két helyzet között lényeges különbség van. Az energiatakarékosság valóban mérsékelheti a fogyasztást, a tartós, rendkívüli hőségben azonban egy légkondicionáló vagy hőszivattyú használata sok esetben nem feltétlenül csak kényelmi kérdés.

A lakások élhető hőmérsékleten tartása különösen gyermekek, idősek és egészségügyi szempontból veszélyeztetett emberek esetében válhat szükségessé. 

Idetartozik a home office munkavégzés elrendelése is, hiszen aki otthon dolgozik, klíma használata nélkül 40 Celsius-fok körüli hőmérsékleten jóval kevésbé munkaképes, mint 21–24 fokban. A hőség miatt elrendelt otthoni munkavégzés kérdését lehetne még boncolgatni:

• összességében jelentkezik-e rendszerszintű megtakarítás,
• vagy éppen csak az irodaház spórol a munkavállaló terhére,
• illetve van-e joga a munkáltatónak klíma nélküli lakásban elvárni a munkavégzést, ha egyébként az iroda klimatizált.

De a kérdés most az, hogy a rendkívüli meleg miatti többletenergia-fogyasztás is indokolhat-e valamilyen célzott segítséget, ahogyan 2026 elején, a rendkívüli hideg nyomán érkezett állami támogatás.

Hatalmas terhet vesz le az állam a családok válláról

A rezsicsökkentés tartós védőhálót jelent (egyelőre), de önmagában nem zárja ki, hogy a kormány rendkívüli helyzetekben további, célzott segítséget nyújtson. Ezeket vesszük most sorra.

2019 őszén kilencezer forintos rezsiutalványt kaptak a nyugdíjasok és egyes ellátásban részesülők. A három darab, egyenként háromezer forintos utalványt 2020 elején villany- és gázszámlájuk kiegyenlítésére használhatták fel. Összesen 2,6 millióan kaptak segítséget, 24 milliárd forint értékben.

Ugyancsak rendkívüli piaci helyzetre adott válasz volt a benzinárstop. A kormány 2021. november 15. és 2022. december 6. között, nagyjából tizenhárom hónapon keresztül 480 forintban rögzítette a 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti árát. A 2022-es energiaválság idején ezzel közvetlenül védte az autósokat a világpiaci árrobbanás teljes hatásától.

Rég volt, tán igaz sem volt. Nem valószínű, hogy belátható időn belül 480 forintos üzemanyagárakat látunk a totemoszlopokon (Fotó: Bús Csaba/Mediaworks)

2026 márciusában pedig ismét szükség volt rendkívüli beavatkozásra az üzemanyagpiacon. A Barátság kőolajvezetékkel kapcsolatos ellátási problémák és az iráni háború miatt megugró árak nyomán a kormány a jövedéki adó csökkentésével is mérsékelte a terheket, és 595 forintban határozta meg a 95-ös benzin, 615 forintban pedig a gázolaj védett literenkénti árát.

Az energiaválság próbáját is kiállta a rezsicsökkentés

Értelemszerűen nem válik ingyenessé az, amit a végfelhasználó nem fizet ki közvetlenül: a rendszer fenntartására 2025-ben mintegy 800 milliárd forintot fordított az állam, míg a 2022-es energiaválság idején ennek költsége megközelítette a kétezer milliárd forintot. A rendszer előnye abban rejlik, hogy a piaci mozgások miatt időnként megugró költségeket nem közvetlenül a családi kasszákból kell fedezni. Csak a 2025-ös támogatási összeggel számolva, egyszerű háztartásszámra vetítve átlagosan mintegy kétszázezer forintnyi többletterhet jelentett volna. Igaz, a tényleges különbség természetesen nagymértékben függ az egyes családok fogyasztásától.

A rezsicsökkentés tizenhárom éves története alatt az egyik legfontosabb lakosságvédelmi intézkedéssé vált, különösen az energiaválság időszakában, amikor számos európai országban a többszörösükre emelkedtek a háztartási energiaárak. Magyarországon ezzel szemben a szabályozott lakossági árak stabilitást biztosítottak, és mérsékelték az inflációs nyomást is.