Csakhogy a két helyzet között lényeges különbség van. Az energiatakarékosság valóban mérsékelheti a fogyasztást, a tartós, rendkívüli hőségben azonban egy légkondicionáló vagy hőszivattyú használata sok esetben nem feltétlenül csak kényelmi kérdés.
A lakások élhető hőmérsékleten tartása különösen gyermekek, idősek és egészségügyi szempontból veszélyeztetett emberek esetében válhat szükségessé.
Idetartozik a home office munkavégzés elrendelése is, hiszen aki otthon dolgozik, klíma használata nélkül 40 Celsius-fok körüli hőmérsékleten jóval kevésbé munkaképes, mint 21–24 fokban. A hőség miatt elrendelt otthoni munkavégzés kérdését lehetne még boncolgatni:
- összességében jelentkezik-e rendszerszintű megtakarítás,
- vagy éppen csak az irodaház spórol a munkavállaló terhére,
- illetve van-e joga a munkáltatónak klíma nélküli lakásban elvárni a munkavégzést, ha egyébként az iroda klimatizált.
De a kérdés most az, hogy a rendkívüli meleg miatti többletenergia-fogyasztás is indokolhat-e valamilyen célzott segítséget, ahogyan 2026 elején, a rendkívüli hideg nyomán érkezett állami támogatás.






















Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!