Szemelvények a református félmúltból

Horváth Barna életműsorozatának hatodik kötetében a lelkész mint újságíró jelenik meg.

Aki lapozgatott már megsárgult újságokat letűnt korok nyomai után kutatva, az tudja, hogy ez az érzés semmi máshoz nem hasonlítható. A korabeli ember gondolkodása, ethosza nyilvánul meg az írásokban és képekben, s az időutazás révén a mi értékrendünk is párbeszédbe kerül a dokumentumok tartalmával. Még egzotikusabbá válik az időutazás, ha egy szűkebb társadalmi csoport világszemléletét ismerhetjük meg közelebbről.

Horváth Barna (1936–2009) református lelkipásztor, borsod–gömöri esperes 1961 és 2004 között keletkezett újságcikkeit olvasva a Magyarországi Református Egyház életéből kapunk ízelítőt. A cikkek egyenként is érdekes dokumentumai koruknak és összesen is kiadnak egy képet a szocializmus időszakát túlélő és a rendszerváltozás sodrában helyét kereső egyházról. Horváth Barna életműsorozatának hatodik kötetében a lelkész mint újságíró jelenik meg, aki eseményekről tudósít, interjút készít és vezércikket ír aktuális kérdésekről. Plurális társadalmunk egy szeletének megismeréséhez értékes tudás rejlik ezekben az írásokban, belehelyezkedhetünk egy református lelkész nézőpontjába, ami szellemi játéknak sem utolsó. A félmúlt tényeinek, eseményeinek tanulmányozása tanulságok levonására ad alkalmat. A helytörténeti adalékok egy-egy település, közösség számára nyújtanak anyagot önismeretük elmélyítéséhez. Lelkészbeiktatások, templom-, parókia- és harangszentelések, orgonaavatás, író-olvasó találkozók, presbiteri konferenciák, szeretetvendégségek, hálaadó napok, emlékünnepségek, szoboravatások, egyházmegyei közgyűlések a témái a tudósításoknak, különös tekintettel Északkelet-Magyarországra.

Az izgalmasabb rész azonban a „hol a helyünk a világban és a társadalomban” kérdéseiről szól. „Politizáljanak-e a papok?” „A falon innen és túl.” „Kire szavaztál?” „Kampánycsendben.” „A rossz minőség ellenforradalma.” „A falugyűléstől a parlamentig.” „A Parlament kapujában.” Beszédes címek. Horváth Barnát ott találjuk a Miskolci Bölcsész Egyesület alapítói és a Károli Gáspár Református Egyetem elindítói között, s országgyűlésiképviselő-jelöltként is több írást szentelt ennek a kérdéskörnek: egyház, közélet, politika.

„Az érdekellentétekből fakadó gyűlölködés és ellenszenv parazsát nagyon könnyű felszítani. Mindig voltak, akik politikájukat erre alapozták: népek, nemzetek vagy családok közt is a nevető harmadik szerepére pályáztak. A történelemből tudjuk, hogy hová vezet ez a gyűlölködést szító politika. A józan ésszel élőknek azt a másik politikát hirdetjük és kínáljuk, ami az evangéliumból következik s amit a hitéletben lehet cselekvési programmá, sőt mindennapos életgyakorlattá mélyíteni. Legfőbb ideje lenne mai politikai életünket is a jézusi szeretet és megbocsátás nemes oltóanyagával beoltani, hogy végre gyümölcsét is élvezhessük az ezeréves kereszténységnek, annak, hogy István király alapítása nyomán állítólag nemcsak egyénileg, hanem államilag is keresztények vagyunk” – írja Horváth Barna a Hitélet és politika című ünnepi cikkében 1992 augusztusában.

Az Egyenként és összesen száz újságcikke a lelkészt nem befelé forduló, hanem a társadalomban élő, annak problémáit szívügyeként hordozó szellemi vezetőnek mutatja. A keresztyén hit alapján áll, s úgy ad receptet élhetőbb valóság kialakítására, hogy nem akarja rákényszeríteni senkire a világképét. Ettől szimpatikus és ettől hiteles. Gondolatai a megsárgult újságpapíron is érvényesek maradnak.

(Horváth Barna: Egyenként és összesen. Válogatott újságcikkek. Szerkesztette és kiadta: Horváth Barnabás Dávid. Borító: Antal Pál. Budapest, 2015, 328 oldal. ISBN: 978 963 12 1838 1)