Az olvasó, az író meg az Isten

Kezdődik a könyvhét, az idei kínálatából válogattunk. Hiányoznak az '56-os kötetek – és a humor is.

Sajnos úgy tűnik, az 1956-os forradalom 60. évfordulója nemigen ihlette meg a szerzőket és a könyvkiadókat – különlegesség azért ebben a témában is akad: Weöres Sándortól a Rapszódia a kivívott szabadságról. A válogatásban Weöres közéleti költeményeit gyűjtötte egybe a Helikon Kiadó. A Rákosi-rendszer zsarnokságáról, a forradalomról és annak eltiprásáról, majd az ezt követő keserűségről szólnak a művek. A kiadó folytatja Márai Sándor naplósorozatát is, az 1974–77 közti naplókkal.

A legkülönlegesebb naplóval biztos hogy Esterházy Péter érkezik a könyvhétre. „Április végén enyhe fájdalom jelentkezett, emlékeim szerint a jobb oldali borda alatt. Vagy a bal oldali? Nem törődtem vele. Hasnyálmirigyrákot állapítottak meg, májáttéttel” – írja szenvtelen tárgyilagossággal.

Tavaly ősszel derült ki a nagyközönség számára, amiről régóta suttogtak: az író súlyos beteg. Esterházy Péter természetes közege a szöveg, így a betegséget is szöveggé formálja. A Hasnyálmirigynapló egy szűk év összefoglalása, amelyben a rák kegyetlen, de becézett szeretőként („Hasnyálka”) jelenik meg, akinek a szerző szerelmet vall, akivel hajba kap, aki iránt vágyat érez.

Nem könnyű olvasmány a naplóregény, sőt kifejezetten nehéz, fájdalmas szöveg, amely minden szövegszerűsége ellenére is bántóan valószerű. Bekezdésenként hasít belénk, hogy milyen törékenyek vagyunk, és ez a törékenység nem valami patetikus operettérzés, hanem kíméletlenül kisszerű: napsütés, ücsörgés a padon, rántott húsok, telefonok, kemoterápia. De épp e miatt a hétköznapiság miatt marad hely a reménynek is a szövegben. A hétköznapi küzdelemben ugyanis ott az élet, ott van Isten, és ott mindenki, aki olvassa a naplót.

Grendel Lajos szlovákiai magyar író műveiből egy valamikori, letűnt Közép-Európa rajzolódik ki, és persze az új, a mai, ahol a Grendel-regények és -novellák szereplői öregszenek, leszámolnak a múlttal és az illúziókkal. Grendel jó mesélő, novelláskötetei letehetetlenek, most egy újat vehetünk kézbe a Kalligram Kiadó jóvoltából.

Az író rajongói nem hiába vártak az új kötetre: érkezik Darvasi László is új művével; a mágikus realista világáról ismert író ezúttal a XVIII. századi Magyarországba helyezi regényének történetét. A Taligás a Magvető Kiadónál jelenik meg.

Mostanában annyi szó esik az iszlámról, hogy talán a szokásosnál nagyobb érdeklődéssel vesszük majd kézbe Dobos Károly Dániel könyvét: a Szent István Társulat kiadásában jelenik meg a Jézus alakja a Koránban.

A határon túli kínálatból érdemes figyelni például Tamás Kincső novelláskötetére, A Csinált-patak állatkertjére, amelyben az író egy háromszéki települést vesz górcső alá. A falusi közösség mindennapjai, emberei, állatai, tárgyai körül forognak a novellák.

Halmos Béla, a táncházmozgalom egyik alapítója, népzenekutató és népzenész idén lett volna 70 éves. Jávorszky Béla Szilárd Halmos Béla emlékezete című könyvét a Kossuth Kiadó gondozza: Halmos életéről, személyiségéről, munkásságáról olyan alkotók beszélnek a könyv lapjain, mint Sebő Ferenc, Sebestyén Márta, Éri Péter, Gryllus Dániel, Lányi György és Szomjas György.

A Pont Kiadónál a storytellingről jelenik meg könyv. A népmesékben gyökerező, hagyományos, felnőtteknek és gyerekeknek is szóló történetmesélés műfaja nálunk még kevésbé ismert. Zalka Csenge Virág is ilyen mesemondó; magyarul, angolul és spanyolul mesél. Könyvéből most a magyar olvasó is megismerheti a nemzetközi mesemondás világát.

A Széphalom Könyvműhelynél jelenik meg a Jókai Anna Breviárium, vagyis a szerző válogatott gondolatainak gyűjteménye, valamint a Várkonyi Nándor élete képekben című kötet. A kiadó jelentette meg nagy munkával Várkonyi teljes, csonkítatlan életműsorozatát.

Tarján Tamás hívta fel a figyelmet, hogy az idei kínálatnak nem erőssége a humor. Ezen a téren talán joggal bízhatunk egy erdélyi szerzőben, Magyari Tivadarban. Aki böngészi néha az erdélyi sajtót, és benne Magyarinak a Transindex hírportálon megjelenő, fergeteges humorú tárcáit, biztosan egyetért ezzel. Kiadója, a kolozsvári Koinónia kisregényeket hoz Magyaritól a könyvhétre – igaz, hogy 2015-ben adták ki, mégis felkerült a könyvheti listára. A ragasztott ház – egy kolozsvári bérház története még nincs a kezünkben, de Magyari eddigi írásait ismerve mindenképpen humoros és pontos társadalomábrázolást várhatunk a szerzőtől, aki egyébként a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ügyvezető alelnöke.

Verseskötetekből nem lesz hiány az idei könyvhéten. Őszi hadjárat címmel jelenik meg Térey János új könyve. A kortárs magyar líra megkerülhetetlen alakja harminc év költeményeit gyűjtötte egybe. A verseket alaposan megrostálta, egy részüket átdolgozta, „lenyesegetve a fiatalkori útkeresés bizonytalanságait”. Az Őszi hadjárat így a lehető legjobb bevezetés Térey költészetébe, vagy hivatalosabban megfogalmazva: „lírai életművének méltó összefoglalása”. Aki ismeri a költő munkásságát, annak azért, aki meg nem, annak azért érdemes beszereznie.

###HIRDETES2###

Tóth Krisztina Világadapter című könyvéről a hozzáértők egyöntetűen állítják, talán eddigi legjobb verseskötete, érdemes hát utánajárni. Ahogy érdemes felkutatni a József Attila Kör (JAK) és a Prae.hu közös kiadványait is.

A kortárs fiatal irodalmat éltető JAK-ot az állam halálra ítélte a támogatások megalázó lecsökkentésével, kiadványaik ennek ellenére ott lesznek a standokon. Nagy Kata Inkognitóablak és Horvát Benji Az amnézia útja című kötetei azonban természetesen nem a művészi ellenállás kiáltványai, hanem a létezés figyelemre méltó és érzékeny lenyomatai. Kollár Árpád, a Fiatal Írók Szövetségének elnöke új kötettel jelentkezik. A költő ezúttal prózában írt gyerekkönyvet, de ahogy előző gyerekverskötete, a Milyen madár sem feltétlenül csak gyerekeknek szól, úgy a Csimota Kiadó által megjelentetett Tárkony, a nemköltő költő kalandjait is érdemes a kezébe vennie a felnőtt olvasónak.

Egy halhatatlan klasszikus is új kötettel jelentkezik, igaz, talán nem költeményeket várna tőle a közönség elsősorban. Csukás István Évszakom a szerelem című kötete a nő-férfi viszonyról szól, a férfilét, a nő-férfi kapcsolat finom, rezignált-átélhető ámulatáról. A kötetet lapunk munkatársa, P. Szathmáry István rajzai teszik teljessé.

Ezer dedikálás lesz a 87. Ünnepi Könyvhéten, és 323 friss könyv jelenik meg. Ez csupán hattal kevesebb, mint tavaly. A könyvek átlagos ára 3016 forint, ami 2,9 százalékos emelkedést jelent a tavalyihoz képest. Ha valaki az összes újdonságot meg szeretné vásárolni, majdnem egymillió forintra (970 ezer forint) volna szüksége. A kínálatból ötven kötet határon túli kiadóknál jelent meg. A Vörösmarty téren idén is több mint 200 kiadó képviselteti magát, de közülük mindössze 76 hazai és 14 határon túli kiadó készül friss kötettel a könyvhétre, legalábbis a könyvheti lista szerint, tehát a 200 kiadóból 90, alig a kiadók fele rukkolt elő újdonsággal. A könyvszakma problémái a kínálaton kevéssé látszanak, pedig több intézkedés vagy annak hiánya is sújtja ezt a területet. A Nemzeti Kulturális Alapnál elmaradt a kisebb kiadók könyvheti megjelenését támogató pályázat. A kiadóknak a standok bérletéért kell fizetniük, ebben segített a kulturális alap.

A könyvhetet szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) szerint voltak olyan kiadók, amelyek emiatt nem tudnak részt venni, őket azonban kérdésünkre sem nevezték meg. A könyvhét sajtótájékoztatóján Kocsis András Sándor, az MKKE igazgatója az iparűzési adóval kapcsolatos problémákról is beszélt: egyes önkormányzatok öt évre visszamenőleg elkezdik beszedni a könyvkiadóktól az iparűzési adót, arra hivatkozva, hogy a nyomdából kikerülő könyv szolgáltatás, nem pedig termék. Termékké e szerint a logika szerint akkor válik, amikor a kiadó „hozzáadja” a jogokat, amelyek nála vannak.

Kocsis András Sándor szerint nincs külföldi példa arra, hogy a könyv szolgáltatás lenne, szerinte „padlássöprés” zajlik a kiadóknál. Saját kiadói csoportját, a Kossuthot is érinti a probléma. Elmondása szerint 14 kiadó ellen folyik vizsgálat, a behajtani kívánt összeg összességében több száz millió forint lehet. Közben olyan könyvkiadók is akadnak, amelyek már eddig is szolgáltatásként adóztak könyveik után. A vitatott befizetés adott esetben akár egy közepes kiadó éves árbevételének az összegét is elérheti. Volt olyan kiadó, amely bírósághoz fordult, de nem neki adtak igazat. Az MKKE kormányzati szereplőkkel folytatott tárgyalásai sem hoztak eredményt. A Kúria állásfoglalását kérik, s ha ez is eredménytelen, akkor Kocsis elmondása szerint a strasbourgi bírósághoz fordulnak.

Tarján Tamás irodalomtörténész szokás szerint a könyvhét sajtótájékoztatóján értékelte a kínálatot: szerinte a legtöbb kiadvány nívós, de idén talán túl sok az újra kiadott könyv, egyes kiadványok külalakja pedig nem felel meg a kor kívánalmainak. Ahogy akad olyan könyv is, amely tartalmában a kívánatos színvonal alatt van, bár nem nagy számban. A 87. Ünnepi Könyvhetet és a 15. Gyermekkönyvnapokat a Vörösmarty téren Esterházy Péter nyitja meg ma délután négy órakor, míg a vidéki, országos megnyitónak idén Gyula ad otthont. (R. K.)