Ezeket a könyveket olvassuk ősszel

Krasznahorkai, Orhan Pamuk, Sofie Oksanen. A teljesség igénye nélkül szemezgettünk a kínálatból.

A kortárs magyar szépirodalom őszi kínálatának talán legfontosabb darabja Krasznahorkai László új regénye, a Báró Wenckheim hazatér. Krasznahorkai azért is kap most különösen nagy figyelmet, mert tavaly megnyerte a nemzetközi Man Booker díjat, az egyik legfontosabb nemzetközi irodalmi elismerést. Az író legendás regényei, a Sátántangó és Az ellenállás melankóliája világa köszön vissza az új regényben, csak a kor változott meg: már nem a Kádár-érában járunk, hanem a 21. század elejének Magyarországán. A látlelet viszont ugyanolyan kegyetlenül pontos, mint korábban.

A Magvető Kiadó más kortárs szerzők prózáival is készül ősszel: új regénye lesz például Kun Árpádnak, aki Norvégiába kivándorolt szociális munkásként írta meg első regényét, a nagy sikerű Boldog északot. Új regénye, a Megint hazavárunkban egy négytagú család 2006 októberében autóba ül, és elhagyja Magyarországot, hogy máshol kezdjen új életet.

A kivándorlástéma más szerző művében is megjelenik: hamarosan érkezik a Man Booker díjra jelölt Törtmagyar, Charlotte Mendelson regénye a Libri gondozásában. A főhős kamaszlány Angliába menekült határon túli magyarok leszármazottjaként próbálja megtalálni a helyét egy angol elit iskolában.

Néhány népszerű külföldi szerző új kötetével is számolhatunk ősszel: a török Orhan Pamuknak újabb regényét fordították magyarra, már meg is jelent a Helikon Kiadónál A piros hajú nő. A finn írónak, Sofi Oksanennek, aki két éve volt a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége, Norma című regényét olvashatjuk hamarosan a Scolar Kiadó gondozásában. Németországban nagyon sikeres regény volt Georg Kleintől a Gyermekkorunk regénye, a Lipcsei Könyvvásár díját is megkapta. A szerző a hatvanas évekbeli lakótelepi gyerekkor képzelt és valóságos kalandjait mossa össze, a mű nemrég jelent meg magyarul a Gondolat Kiadónál.

1956–2016. Érdemes figyelni az elkövetkező hónapokban az 1956-os forradalommal és szabadságharccal foglalkozó könyvekre. Az Orpheusz Kiadó például írók ’56-os emlékeit gyűjti össze egy interjúkötetben. Az ’56-os kötetek sora már az idei könyvhéten elkezdődött. A Kairosz Kiadó jelentette meg Jobbágyi Gábor jogász-jogtörténésztől az 1956 és a megtorlás fekete könyvét. A megtorlásokat dolgozza fel Mikó Zsuzsanna A terror hétköznapjai című munkája is, amely szeptemberben érkezik a Libri gondozásában. Az Európa Könyvkiadó az emlékévben újra kiadja Bob Dent Budapest, 1956 – A dráma színterei című kötetét, amely a forradalom helyszíneit veszi sorra. Az 1956-os Intézet munkatársai A magyar október címmel írtak új könyvet, ez hamarosan a Kossuth Kiadónál fog megjelenni. Bartos Margittól a Margó naplója egy kamaszlány szemével mutatja be a forradalmat és leverését, valamint az ötvenes évek nyomasztó világát; a könyvet a Libri Kiadó jelenteti meg. Akit az események tágabb összefüggései is érdekelnek, annak érdemes kézbe venni a Nagyhatalmi játszmák – 1956 – A magyar forradalom és a világpolitika erőterében című kötetet Peter Unwin egykori brit diplomatától, aki 1958-ban és 1983-ban is volt külszolgálaton Budapesten, így az angolul 2006-ban, magyarul hamarosan a Kossuth Kiadónál megjelenő könyv személyes élményeiről is szól. Az ’56-os emlékév pályázatain is sokan nyertek támogatást kiadványokra, az Osiris Kiadónál készül Rainer M. János történésznek egy új, a forradalommal foglalkozó összefoglaló műve.

Különlegesség lehet a magyar olvasóknak a lengyel Ziemowit Szczerek Jön Mordor, és felfal minket című, a Typotex Kiadónál megjelenő kötete, egy ukrajnai utazás valóság és fikció keverékéből, nagyon jó humorral megírva. Ilyen humoros utazás Hidasi Judit japanológus új kötete is. Az 50 japán egyperces a Napkút Kiadónál jelenik meg. Hidasi az európai ember szemével, sok humorral mutatja be a japán hétköznapok számunkra különös világát.

A legjobban talán az iszlám világ foglalkoztatja mostanában Európát, ezért érdemes kézbe venni az edinburgh-i egyetemi tanár, Carole Hillenbrand Az iszlám – Új történeti bevezetés című kötetét a Kossuth Kiadótól. A mű a kortárs jelenségek fényében próbálja bemutatni az iszlám történetét.

Versei jelennek meg a Magvetőnél Jónás Tamásnak, Szálinger Balázsnak, a Jelenkornál pedig sok gyerekvers után felnőtteknek szóló verseskötete Varró Dánielnek.

Nem csak a fiataloknak lehet érdekes Puzsér Róbert és Farkas Attila Márton kötete, az Apu azért iszik, mert te sírsz, amely szintén a Holnap Kiadónál jelenik meg. A szerzőpáros a Mika Tivadar Mulatóban tart évek óta konfrontatív, az egyéni és a társadalmi élet kérdéseit boncolgató beszélgetéseket fiataloknak. Ezeknek a beszélgetéseknek az anyagaiból válogattak.

A legnagyobb reklámot idén egy könyvnek sehogy nem nevezhető ifjúsági nyomdatermék kapja, amellyel a Maxim Kiadó rukkolt elő. Keri Smith Nyírd ki ezt a naplót című kötetéről már mindenki tudomást szerezhetett, aki utazik Budapesten metróval. A Bookline könyváruház sikerlistáján most ez az első, maga mögé utasítva Esterházy Pétert és a legnépszerűbb szórakoztató regényeket is. Pedig Keri Smith-nek láthatóan az a célja, hogy a könyve ne könyv, hanem a könyv ellentéte legyen. Nem szól semmiről, az olvasónak kell megtöltenie rajzokkal, szövegekkel, és vigyázni sem kell rá: a feladatok nagy része arról szól, hogyan kínozzuk szegény könyvet: tapossunk rá, ejtsünk rajta kávéfoltot. Azért ennél összetettebb feladatokat is ad a szerző, például hogy írjunk, ragasszunk, rajzoljunk. Az egész valamiféle önismereti tréning, feszültséglevezetés és alkotó tevékenység keveréke.